Szakértői szinten megszületett a megállapodás a banki magatartási kódex szövegéről és tartalmáról - jelentette be vasárnap este a televízióban Farkas Ádám, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke. A szabályozás így, amennyiben megkapja a politikai jóváhagyást (ennek szándékával kapcsolatban manapság nem sok kétely lehet), akár napokon belül meg is jelenhet. A későbbiekben a felügyelet ezeket az előírásokat kiterjesztené a lízingcégekre és a pénzügyi vállalkozásokra is.
Marsi Erika, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára a műsorban kifejtette, hogy a magatartási kódex elfogadása esetén is szükséges módosítani a pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó törvényt, mert a jelenlegit nem lehet végrehajtani. A banki termékekre vonatkozó kezelési költség például csak a KSH által közölt infláció mértékéig emelkedhet. Lapunk információi szerint a politikai jóváhagyásra váró megállapodásban semmilyen kamatot nem kötnek az inflációhoz. A kódexben a díjak és jutalékok változtatása a KSH által közzétett éves átlagos infláció mértékéig terjedhet. Ez konkrétan azt jelenti, hogy az említett tételek felülvizsgálatára egy évben egyszer, utólag kerülhet sor.
A hitelkamatok módosítására a kódex szerint a bankoknak külső, a kölcsönök árával ok-okozati összefüggésben lévő feltételek változása esetén van módjuk. Korábban a magánszemélyeknél és a mikrocégeknél a bankok egyoldalú szerződésmódosítását korlátozni hivatott törvény (Napi, 2009. március 24.) augusztus 1-jei hatálybalépése előtt a néhány bank által elkészített, a kamatváltoztatásra okot adó tényezőket felsoroló lista 25-nél is több tételt tartalmazott. Szerepeltek köztük olyanok, mint az értékesítési pontok és irodahelyiségek bérleti díjának és fenntartási, működési költségeinek drágulása vagy a bank hitelezési és működési kockázati költségeinek emelkedése. Úgy tudjuk, a kódex ehhez képest mindössze hat pontban sorolja fel, mi adhat okot a kamatváltoztatásra. Tény persze, hogy ezek a pontok meglehetősen komplexek (több feltételt is "bepasszíroztak" egy-egy passzusba).
A PSZÁF által eredetileg készített kódexhez képest jelentősebb eltérés, hogy a felügyelet által aszimmetriának nevezett alapelv kikerült belőle. Ennek keretében a bankok azt vállalták volna, hogy ügyfelükkel szemben annak fizetési nehézségei esetén méltányosságot gyakorolnak. A szimmetriát - vagyis azt a kitételt, amely szerint ha valamilyen feltétel miatt drágítottak a bankok, ellenirányú módosulás esetén enyhíteni kell - tartalmazza az elfogadott javaslat. Az sem ment azonban át a hitelintézetek ellenállása miatt, hogy a kódex passzusai darabonként kötelezően bekerüljenek az üzletszabályzatokba. Ehelyett azonban megfelelőnek tűnik az az előírás, hogy egyszerűen csak annyit tüntetnek fel: az etikai kódexet kötelezően elfogadják. Kérdés persze, hogy ilyen alapon mennyire vizsgálódhat, pláne büntethet majd a felügyelet. Mindenképpen sikerként értékelheti azonban a PSZÁF, hogy az etikai szabályozással sikerült a teljes "hiteléletet" átfogóvá tenni (a bankok az általánosságok - mint például a szabályoknak megfelelő működés - mellett tulajdonképpen csak az egyoldalú szerződésmódosítás korlátozásával kapcsolatos kitételeket tartották volna elfogadhatónak).
