Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A hosszabb lekötési idők ugyan folyamatosan ostromolják a magyar piacot, de teret igazán nem tudnak nyerni. A jegybanki adatok szerint a lekötött betéteknél az idén folyamatosan 89 százalék feletti volt az éven belüli futamidők aránya. A két éven túli lekötés részesedése 7,6-7,8 százalék között ingadozott. Ezen a téren érdemi változást csak a kamatadó bevezetése hozott, hiszen abban az időszakban 9,5 százalékra emelkedett az előbbi arány. Tény persze, hogy nemcsak a betétekre érdemes figyelni, ha meg akarjuk ítélni, mennyire is gondolkodnak hosszú távra a magyarok. Nem véletlen, hogy a bankok közül mind többen kínálnak több évre szóló, különböző (általában kötvény) konstrukciót.
Határozottan kedvező, hogy a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az öngondoskodási formákat sem tépázta igazán meg a válság. A befektetéshez kötött életbiztosítások (unit linked) mélyrepülése persze nagyon jól kimutatható az adatokból, de nyugdíj-takarékosságra a válság kitörése óta 320 milliárd forintot fordítottak a magánszemélyek (ennyi volt a megtakarítási, az árfolyamváltozás hatásától szűrt tranzakció). Az összesített adatok szerint egyébként még az életbiztosításokba is viszonylag nagy, 31 milliárd forintot meghaladó összeg került. A lakosság pénzügyi vagyonán belül az életbiztosítás részesedése a válság hatására hatról 5,5 százalékra csökkent, a nyugdíj-takarékosság nagyjából tartani tudta 11 százalékos súlyát.
