Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az idei első félévre elég jelentősen átrendezte a válság a lakossági megtakarítások szerkezetét. A pénzügyi vagyonon belül a betétek arányának korábbi csökkenése ismét emelkedésbe váltott. Lekötött betétben így az egy évvel korábbi, 20 százalék alatti szinttel szemben ismét csaknem 23 százalék feküdt. Érdekes átrendeződés még, hogy a banki akciók kicsalogatták a pénzt a folyószámlákról is. A folyószámlákon látra szólóan elhelyezett összegek ugyanis 2008 első félévében még a lakossági vagyon 68,4 százalékát tették ki, az idén viszont ez az érték már 56,7 százalék alá csökkent (persze így is túlságosan magas ez az érték, ami szakértők szerint a pénzügyi kultúra fejletlensége mellett az ország "szegénységére" is utal - a többség számára a pénz bármikor szükségessé válhat). Az átrendeződés nagy vesztesei azonban egyértelműen a befektetési alapok voltak. Ezekben ugyanis az összes háztartási megtakarítás 6,2 százaléka "feküdt" június végén, szemben a tavaly ugyanekkor tapasztalt 9,2 százalékkal. Ez a trend viszont azóta ismét megfordulhatott.
Augusztusban ugyanis a Bamosz adatbázisa alapján végzett számításaink szerint - a júliusi kedvező előjelek után - éles fordulat következett be a hazai befektetési alapok piacán (Napi, 2009. szeptember 8.). Az alapokban levő tőke értéke egyetlen hónap alatt 138 milliárd forinttal emelkedett, amiből "csak" mintegy 38 milliárd forint volt köszönhető a kedvező tőkepiaci klímának, azaz a felhalmozódó kamatoknak, a részvény- és kötvényárak emelkedésének. (Ez az összeg egyébként júliusban is ilyen nagyságrendet tett ki.)
A K&H-nál úgy látják, ez logikus folyamat, hiszen egyre előnyösebb a kamatkörnyezet a befektetési alapoknak, ahol a szofisztikáltságtól, kockázattól függően alacsonyabb fix hozam mellett nagyobb nyereség érhető el. A banknál azt gondolják, hogy bár a csökkenő kamatvárakozások a hosszabb futamidejű instrumentumokat támogatnák, de az ügyfelek közül sokan továbbra is a rövidebb futamidejű betéti konstrukciókat részesítik előnyben. Az OTP várakozásai szerint középtávon fennmarad a tőkevédett alapok iránti érdeklődés, amelyet az alapkezelők új kifizetési struktúrák, mögöttes piacok bevonásával igyekeznek tovább erősíteni. Úgy gondolják, a hagyományos (nem tőkevédett) nyílt végű alapok piacán is erősödhet a szegmentált termékfejlesztés, az intézményi és a privát banki befektetők igényeihez alkalmazkodó alapok megjelenése is várható. A CIB-nél a hosszabb tartási időre ajánlott, nagyobb hozamtermelő képességű és egyúttal kockázatosabb termékek térnyerésére számítanak. Itt azt gondolják, hogy az "alternatívák" keresésének folyamata igazán akkor erősödhet majd fel, ha az ügyfelek által elérhető kockázatmentes kamatok hat százalék alá süllyednek. Utóbbira az elemzők a következő évben látnak nagyobb esélyt. A befektetési időhorizont növekedését, az előtakarékosság szerepének erősödését tartják valószínűnek a Budapest Banknál.
