Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Jövőre már működnie kellene annak az új, európai uniós szintű pénzügyi felügyeleti rendszernek, amelynek kiépítésére - illetve a jelenlegi rendszer reformjára - a héten tett formálisan is javaslatot az Európai Bizottság (Napi, 2009. május 28.). Az EB által elfogadott tervezet arra a több tucat ajánlást tartalmazó csomagra támaszkodik, amelyet februárban tett le a brüsszeli asztalra az erre felkért testület. Az elnökéről, a volt francia jegybankvezér Jacques de Larosiere-ről elnevezett csoport jelentésében nem finomkodott: véleményük szerint a pénzügyi szektor működési kereteinek erős felügyeleti és szankciórendszeren kell alapulnia, a felügyeleti hatóságoknak elegendő eszközzel és hatalommal kell rendelkezniük ahhoz, hogy fellépjenek mind a nem megfelelő kockázatkezelés, mind a pénzügyi bűncselekmények ellen. Most az unióban egyik sincs meg - állapította meg a jelentés. A Larosiere-csoport szerint az egyes EU-országok szankciórendszere heterogén és általában gyenge, megeshet, hogy az egyik tagországban csak néhány ezer eurós pénzbüntetés jár olyasmiért, amiért egy másikban többmilliós, sőt esetleg börtön is. Összességében az európai szisztémát a kohézió hiánya jellemzi, még abban sincs egység, hogy vajon a jegybanknak vagy önálló szervezetnek, illetve szervezeteknek kell-e felügyelniük a szektort, esetleg - amint épp a legnagyobb euróországok mutatják - megosztoznak a feladatokon.
A pénzügyi felügyelet Európában nem tartott lépést a piaci integrációval - hangsúlyozta az EB javaslatának ismertetésekor Charlie McCreevy, a belső piacért felelős biztos -, ez a mostani válságban is megmutatkozott. A megújulást egy két oszlopra támaszkodó rendszer kiépítésétől várják: a makroprudenciális felügyeleti teendők ellátására, vagyis a gazdasági kockázatok előrejelzésére létrehozzák az európai rendszerkockázati tanácsot (ESRC), a mikroprudenciális ügyekre, vagyis az egyes intézmények felügyeletére pedig a pénzügyi felügyeletek európai rendszerét (ESFS). Utóbbi a nemzeti felügyeleti szervek hálózatára támaszkodik, s legfőbb céljai közt szerepel a szabályok harmonizálása, a koherens felügyeleti gyakorlat és szankciórendszer megteremtése.
