Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
- Az elmúlt napok bejelentései nyomán sokaknak úgy tűnhet, hogy a garanciavállalás egyfajta csodafegyver, hiszen a kormányzat szinte mindennap bejelenti, hogy épp mire vállal garanciát. Tényleg csodafegyver?
- Összességében a garanciavállalás jó konstrukció, igen kevésbe kerül. A Garantiqa Hitelgarancia eddig az egyes hitelek legfeljebb 80 százalékára vállalhatott garanciát, aminek 70 százalékát fedezte az állami viszontgarancia. Ez azt jelenti, hogy a hiteltartozás kockázatának 20 százalékát a bank, 24 százalékát mi, míg 56 százalékát az állam futja. Tavaly - a gazdasági megszorítások ellenére - tartani tudtuk a 3 százalék körüli bukási arányt, ami azt jelenti, hogy az államnak a lehívott garanciák utáni tényleges fizetési kötelezettsége eltörpül ahhoz az összeghez képest, amit hitelként a vállalkozások és az önkormányzatok a garancia segítségével megkaptak és amiből fejleszteni, működni tudnak. A Garantiqa tavaly rekordösszegű garanciát vállalt, állományunk 420 milliárd forintot tett ki, 28-30 ezer garanciaszerződésünk van.
- A Garantiqa akár lakossági hiteltermékek mögé is beállhatna garanciaszolgáltatással?
- Üzleti terveinkben ez az elképzelés már szerepelt. A folyamatok számottevően nem különböznek annak fényében, hogy vállalati vagy lakossági termékről beszélünk-e - működő banki kapcsolataink könnyen alkalmassá tehetőek a lakossági ügyek kezelésére is.
- A garanciák mögött azonban mindig ott a fedezet, a céltartalék.
- Természetesen minden egyes ügylet után kell és szükséges tartalékot képezni. A napokban felmerült garanciavállalások jó részében kormányzati garancia van, amelynek forrását a mindenkori pénzügyminiszternek kell majd szükség esetén előteremtenie. Piaci intézmény ugyanakkor nem működhet így - kötnek a szabályok. A Garantiqa büszke arra, hogy ekvivalens a kereskedelmi bankokkal, ez ugyanakkor azt is jelenti, hogy céltartalékképzését a bankokhoz hasonlóan ellenőrzi a PSZÁF.
- Valóban olcsóbb lehet a hitel a garancia révén? A tapasztalatok ugyanis mintha mást mutatnának.
- Normális esetben természetesen a garantált hitel kedvezőbb feltételű, hiszen a banknak számottevően csökken a kockázata. Tavaly őszig ugyanakkor a bankok egymás alá ígérése miatt nem igazán működött a kockázatarányos árazás, az elmúlt hónapokban pedig a válság hatására magának a hitelnek a megszerzése lett kérdés. A Garantiqa bekapcsolása a kockázatok porlasztásával ekképp a hitelhez jutást segítheti elő.
- Segítheti? A jelen helyzetben a bankok semmilyen szín alatt nem szeretnének hitelezni.
- Annak, hogy miért szűkült a hitelezési tevékenység a bankoknál, legalább négy oka van. Elvben szerepet játszhat a forráshiány, a válsághelyzetben teljesen racionálisnak mondható kockázatkerülés, de az is, hogy a válság miatt csökkenő megrendelések miatt a kereslet is visszaesik a hitelek iránt. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a magyar bankok nagy bankcsoportok részeiként működnek, az anyabank önmagában hitelvisszafogásra szólíthatja fel leánycégét.
- Hogyan lehet ezekkel az indokokkal vitatkozni?
- Az állam a maga módján a refinanszírozási források megteremtésével igyekszik mérsékelni a forráshiányt, hasonló úton jár az Európai Unió is, amikor kilátásba helyezte a korábbi garanciavállalási feltételek módosítását. Ennek következtében a jövőben a nehéz helyzetű vállalat már kaphat uniós vagy helyi támogatást, s a de minimis korlát emelése is a forráshoz jutást biztosíthatja. Ami a mi házunk táját illeti, december közepén az EU úgy határozott, hogy bizonyos esetekben a készfizető kezességvállalás maximális szintje a korábbi 80 százalékról 90 százalékra emelkedhet. Mi azonnal jeleztük ebbéli igényünket, a Pénzügyminisztériumtól kapott információim szerint kérésünk brüsszeli formai jóváhagyása hetek kérdése. Látni kell, hogy a Garantiqa a maga eszközeivel a kockázat mérséklésében tud partner lenni. A korábbi évek gyakorlatával ellentétben, amikor csak akkor "jelentünk" meg a piacon, ha valamelyik bank megkeresett bennünket, most proaktívan igyekszünk kapcsolódni minden új termékhez. Januárban minden hitelintézetet megkerestünk és bemutattuk termékpalettánkat, amely - és ezt partnereink egyre jobban tudják - már nemcsak hitelekhez, hanem lízing- és faktoringszerződésekhez vagy éppen kötvénykibocsátáshoz is kapcsolható.
- Marad a banki hitelnyújtási hajlandóság kérdése. Itt mit lehet tenni?
- Már a múlt év végén látható volt, hogy a bankok fűnyíróként vágják meg a hiteleket - hogy ezt a túlzott félelem vagy épp a tulajdonosi elvárás nyomán tették, arról nincsenek információim. Az viszont bizonyos, hogy az állományok 10-30 százaléka került veszélybe - köztük számos olyan kölcsön is, amellyel az égvilágon semmi baj nincs. Ezekkel a hitelekkel kapcsolatban - ha már nem kellenek a bankoknak - a magánvéleményem az, hogy érdemes lenne elgondolkodni egy állami hitelintézet létrehozásán, amely átvenné ezeket az állományokat - akár opciós megállapodás keretében is. Ez a megoldás nem teljesen azonos az amerikai "rossz bank" elképzeléssel, én nem a már bedőlt hitelek közös work out cégének létrehozásában gondolkodom.
- Miből lenne forrás ezen hitelek megvásárlására?
- Eddigi ismereteim szerint az IMF-megállapodás részeként megfogalmazott bankkonszolidációs csomagot a kereskedelmi bankok a meghirdetett feltételek mellett nem kívánják felhasználni. Ha ezt a pénzt átcsoportosítjuk, végül is elérhetjük célunkat, a bankok számára a kockázatok kikerülése nyomán komoly tartalékok szabadulhatnak fel. A Garantiqa duplájára, 900 milliárd forintra emelt garanciavállalási keretébe belefér akár 1000 milliárd forintnyi kölcsön garantálása is.
- A kérdés, hogy miként tudják "megmutatni" magukat az illetékeseknek. A napokban az Állami Számvevőszék jelezte: szükségesnek tartja, hogy létesüljön egy önkormányzati hitelgarancia-intézmény. A Garantiqánál ilyen termék már van…
- Önkormányzati garanciatermékünket "piaci" alapon, azaz állami viszontgarancia nélkül nyújtjuk, mivel a települések részben költségvetési támogatásból gazdálkodnak - ezért furcsa lett volna, ha a garanciaoldalon is megjelenik az állam. A termék ugyanakkor elnyerte az Európai Beruházási Bank tetszését, így az állam helyére ők léptek viszontgarantőrként a konstrukcióban. Összességében 30 milliárd forintnyi az önkormányzati garanciaállományunk. Fontos hangsúlyozni, hogy az önkormányzati garanciaterméket úgy alakítottuk ki, hogy - szükség esetén - a Garantiqa akár három évig is hajlandó átvállalni az önkormányzatok esedékes fizetési kötelezettségeit anélkül, hogy többletbiztosítékot kérne, eljárást indítana a település ellen - ha az rendben fizeti a garanciadíjat. Ez szerintem komoly érv.
