BUX 141206.10 -0,89 %
OTP 45100 -1,53 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Csúcsra járó kgfb-kárhányad

2009. január 19. hétfő, 23:37

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

A biztosítók 2008 első kilenc hónapjában közel 71 milliárd forintnyi kárt fizettek ki autós ügyfeleik után a vétlen autósok kárának enyhítésére a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás keretén belül. A kárkifizetések az elmúlt év során folyamatosan 10 százalékot meghaladó mértékben múlták felül az egy évvel korábbi szintet, miközben a biztosítóknak a kgfb-ből származó 103,3 milliárd forintos díjbevétele mindössze 0,6 százalékkal, 600 millióval haladta meg szeptember végén 2007 hasonló időszakának adatait. A biztosítási díjak csökkenése így oda vezetett, hogy a biztosítók által a Magyar Biztosítók Szövetségéhez (Mabisz) jelentett kárhányad 2005 után a legmagasabb, 68,7 százalékos volt a harmadik negyedév végén. Miután az utolsó negyedévben a kárráfordítás 6-9 százalékkal minden évben megugrik, így a társaságok kgfb-kárhányada a tavalyi évben várhatóan 75 százalék körül mozog majd. Csergőffy Tibor, a 2007-ben 59,9 százalékos kárhányaddal záró OTP Garancia Biztosító gépjármű-biztosítási főosztályvezetője szerint a megítéléshez célszerű a teljes pénzügyi évet tekinteni. Ennek oka az lehet, hogy számos költség az év végén merül fel.
Hoványi Sándor, a piacvezető Allianz Hungária Biztosító gépjárműüzletágának igazgatója szerint a kgfb-kárhányad évek óta meglehetősen magas szinten történő stabilizálódásához az is kellett, hogy a biztosítók az elmúlt években a balesetek számának csökkenésével díjaikat is folyamatosan csökkentsék. (Persze nem hallgatható el, hogy a kgfb-díjcsökkentések sokkal nagyobb hányada köszönhető annak, hogy az árazási versenyben a biztosítók egymás alá kínáltak mindenféle kárhányadvizsgálat nélkül.)
A Közlekedési Biztosító Egyesületnél (Köbe) 60 százalékos kárhányadról számoltak be, míg Jákfalvi Zoltán, a Generali gépjárműüzletágának igazgatója arról beszélt, hogy a késői károkat (elmúlt években történt, de 2008-ban bejelentett eseményekkel) is hozzászámolva 76 százalékos volt a kárhányad a társaságnál. A Signal Biztosítónál az ilyen károkkal együtt és közvetlen kárrendezési költségekkel 83 százalékos volt a kárhányad a múlt év őszén.
A károkon belül Magyarországon még döntően a dologi károkra megy el a legtöbb pénz. A személyi sérüléses károk aránya a teljes kárkifizetésen belül a Generali felmérése szerint 25 százalék körüli, miközben például Ausztriában a kgfb-kártérítések több mint felét már a balesetekben megsérülteknek járó juttatásokra kénytelenek kifizetni a biztosítók. Miközben tudható, hogy a piac ebbe az irányba indul majd, a jelenben a biztosítói kárkifizetésekre a legkomolyabban éppen ezért a szervizdíjak és a javítási költségek változása hathat. A lapunknak válaszoló biztosítók képviselői 5-10 százalékos javításiköltség-növekedést tapasztaltak. Az Allianznál úgy vélekedtek, hogy a javítási költségek a 6,1 százalékos éves inflációval megfelelő mértékben nőttek és hasonló, 6 százalékos növekedésről adott számot Pandurics Anett is, a Magyar Posta Biztosító vezérigazgatója. Az OTP Garanciánál a javítási költségek 7-8 százalékos emelkedését tapasztalták.
Amikor arról kérdeztük a társaságokat, hogy várakozásaik szerint az autókereskedők a csökkenő eladások és a szigorodó finanszírozás nyomán kieső bevételeiket mennyiben akarják a szervizköltségek emelésével kompenzálni, meglehetősen visszafogottan reagáltak. Maják Viktor, az Union Biztosító kommunikációs igazgatója szerint társaságuk azzal számol, hogy a 2009. évi tarifák sem lefelé, sem felfelé nem térnek majd el jelentősen a 2008. évi díjaktól. Flamich Gábor, a Signal Biztosító gépjárműterületért felelős főosztályvezetője ugyanakkor infláció feletti emelési tendenciát prognosztizált. A dílerekkel közvetlen kapcsolatot tartó alkuszok szakmai szervezetének, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének elnöke, Papp Lajos ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy a szervizek nem reagálhatnak áremeléssel a válságra, mivel a szervizkihasználtságukat kell elsősorban növelni, ez a kettő pedig Papp szerint egymással ellentétes.

Nagy Nándor László
Nagy Nándor László

Ez is érdekelhet