Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A takarékszövetkezetek csak késlekedéssel és érzékelhetően nem túl nagy lelkesedéssel kezdtek bele a devizahitelezésbe. Amikor a kereskedelmi bankoknál a lakossági hiteleken belül a deviza meghaladta a 60 százalékos arányt, a takarékoknál ugyanez még mintegy nyolc százalékra rúgott. Tény azonban, hogy az idén az első háromnegyed évben - párhuzamosan azzal, hogy egyre több takarék kezdett bele a devizahitelezésbe - ez az arány határozottan nőtt. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) augusztusban adott engedélyt a Turai Takarékszövetkezetnek devizahitelezésre. A legnagyobbak közé tartozó szigetvári takarék pedig csak júliusban kapta meg kérésére ezt a lehetőséget. Eddig utolsóként az Alsónémedi és Vidéke Takarékszövetkezet az előző hónap közepén szerzett jogosultságot, hogy betétet gyűjtsön és pénzforgalmi szolgáltatásokat nyújtson devizában, illetve valutában.
Úgy tűnik azonban, hogy a válság a takarékoknál is megakaszthatja ezt a folyamatot. A napokban ugyanis a PSZÁF a Takarékbank és a Kondorosi Takarékszövetkezet közötti, devizaalapú hitelek nyújtására létrejött ügynöki jogviszony megszűnését rögzítette határozatában. A szektorból származó információink szerint a takarékokat, de az ügyfeleiket is megrettentették az októberi hektikus árfolyamok. A devizahitelezési lendület persze egyértelműen akkor tört volna meg, ha időközben nem emelkedett volna ilyen jelentősen a forintkamat. Néhány honlap áttanulmányozása után úgy tűnik, hogy a nagyobb takarékok töretlenül kínálnak svájcifrank-alapú konstrukciót, ezek hiteldíja ráadásul a kereskedelmi bankok gyakorlatától eltérően nem "szállt el".
