Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szerint az uniós normák, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló uniós irányelv rendelkezései alapján készült el a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény. Ennek értelmében a jövőben három különböző hatóság a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), a GVH, a PSZÁF vizsgálhat egy-egy vélelmezett jogsértést a pénzügy területein. A magyar hitelintézetek szerint az új szabályozás csak megnehezíti a jogalkalmazást, mivel nem tisztázottak egyértelműen a különböző hatóságok hatáskörei.
A Raiffeisen Bank álláspontja szerint ezt jogszabályban lenne célszerű meghatározni. Korba Szabolcs, az OTP Bank jogtanácsosa kifejtette: a PSZÁF mellett szól a kétségtelenül nagyobb piac- és szakismeret.
Lendvai János, a Magyar Cetelem elnök-vezérigazgatója úgy gondolja, hogy semmi nem változik majd. Eddig is három irányból kaptak megkereséseket a bankok: az NFH és a PSZÁF tipikusan fogyasztói panaszokat továbbított feléjük kivizsgálásra, aminek eredményéről tájékoztatták őket. Hivatalos vizsgálatot hirdetések ügyében csak a GVH folytatott a sajtóból is ismert módon és eredménnyel - hangsúlyozza a bankvezető, aki másokhoz hasonlóan nehezményezi, hogy olyan esetekben, amikor vizsgálat alá vonnak cégeket, a bank nem kap információt arról, kinek a kezdeményezésére, pontosan milyen tényállás alapján indult meg az eljárás a hitelintézet ellen.
Alapesetben - hívja fel a figyelmet a CIB - a banki reklámoknál továbbra is csak a PSZÁF-nak és a GVH-nak lesz szerepe. A helyzet azonban ennél zavarosabb. Nehezen értelmezhető a GVH által kiadott állásfoglalás szövege (lásd táblázatunkat).
A Raiffeisennél rámutattak: az olyan kitételek, mint címke, használati és kezelési útmutató a pénzügyi szolgáltatások esetében nem tűnnek relevánsnak.
Az OTP-nél azt feszegetik, hogy ebből az aspektusból a banki üzletszabályzatok, termékleírások vajon minek minősülnek majd. Álláspontjuk szerint a negatív hatásköri meghatározások általában sokkal több problémával járnak, mint az egyértelmű szabályozás.
A GVH állásfoglalásának 3. pontja ráadásul kimondja a GVH "jogfosztottságát" a vizsgálat alól olyan esetekben, amikor a vélelmezett jogsértés egyes speciális, külön jogszabályban előírt tájékoztatási követelmények megsértésével valósul meg. Mint ismert, a GVH korábban elutasította, hogy vizsgálja a hitelintézeti törvény (Hpt) ügyfél-tájékoztatásra vonatkozó előírásait, mondván: őt csak a versenytörvény köti a cselekmények (hirdetések) elbírálásakor. A Raiffeisennél ezzel kapcsolatban rámutattak: az állásfoglalás nem tartalmaz egyértelmű útmutatást arra nézvést, hogy a GVH mely kérdésekben nem tartja magát hatáskörrel rendelkező szervnek és hatáskörének hiányát pontosan mely ügykörökre állapítja meg. A CIB szerint sem teljesen világos mi lesz az elhatároló ismérv a GVH és a PSZÁF által lefolytatandó eljárások között. A CIB-nél úgy látják, ez későbbi jogértelmezés kérdése. A Raiffeisen e pont kapcsán ismét fontosnak tartja hangsúlyozni a részletes, egyértelmű jogszabályi rendezés szükségességét. A Cetelem első embere szerint az új, kérdéseket nyitva hagyó szabályozás alapján a GVH nem változtat semmit a felfogásán. A szakértők szerint ez azért aggályos, mert így megmaradhat az a kettős mérce, amely a jelenlegi joggyakorlatot jellemzi: amíg a bankok a "teljes" ügyfél-tájékoztatót kötelesek feltüntetni a reklámban, addig például a gyógyszergyáraknak továbbra is elegendő a "forduljon orvosához…" fordulatot alkalmazniuk, s máris mentesülnek a részletek - egyébiránt hirdetésként el sem magyarázható - közlésétől.
