A biztosítók óvatosan bizakodóak az idei síszezonnal kapcsolatban. A tavalyi "téli nyár" miatt lényegesen kevesebben kötöttek sílécet a lábukra, ezzel párhuzamosan jelentősen, esetenként 20-30 százalékkal is csökkent az első negyedévben eladott utasbiztosítási kötvények száma. Ertl Pál, az Uniqa Biztosító nem életbiztosításokért felelős igazgatósági tagja szerint az idei síszezonban minimum 50 százalékkal több, legalább 20 ezer kötvényt szeretnének eladni a kifejezetten téli sportok űzőinek megkonstruált Szuper-G síbiztosításukból. Ez nagyjából 30 százalékkal lenne több, mint az utolsó valóban havas idény, 2006 eredménye. Ertl szerint sokat segít, hogy immár az utazási biztosítások is elérhetőek és fizethetőek az interneten, a Szuper-G esetében pedig a piaci lehetőségeket növeli, hogy stratégiai partnerük, a Car-Tour határainkon kívül is kínálja a biztosítási terméket.
A síelők között magasabb azok aránya, akik biztosítással indulnak neki a lankáknak - mondta Horváth Péter, a QBE Atlasz Biztosító értékesítési igazgatója. Ez a statisztikák szerint azt jelenti, hogy síútra utazóknak bőven több mint 50 százaléka biztosított, szemben az alap utasbiztosítások 25-30 százalékos arányával. A Magyar Biztosítók Szövetségének utasbiztosítási tagozatvezetője szerint a legnagyobb probléma továbbra is az, hogy az utazók nem rendelkeznek megfelelő információval a megvásárolt biztosítás szolgáltatásával kapcsolatban. A síutakkal foglalkozó utazási irodákban Horváth szerint általában felhívják az utasok figyelmét a síbalesetek egyedi jellemzőire, ám az interneten ezek a jó tanácsok nem tüntethetőek fel, épp ezért nem árt az elővigyázatosság.
Az elmúlt évek gyakorlatából kiderült, hogy a síbalesetek elszenvedőinek igen komoly tételt jelenthet a hegyről mentés költsége. Amennyiben csak helikopterrel lehet a sérültet lehozni a hegyről, a számla 1500-2000 euróval indul. A QBE-Atlasz tavalyi legdrágább síbalesete 22 millió forintba került, pedig a balesetet elszenvedője csupán (igaz, csak műtéttel helyrehozható) csonttörést szenvedett.
A szakember szerint örömteli változás, hogy az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az elmúlt időben szinte mindenhol figyelmezteti az állampolgárokat: az európai egészségbiztosítási kártya a mentési költségekre nem nyújt fedezetet, ráadásul ilyen esetekben a baleset elszenvedőjét általában a legközelebbi kórházba viszik ellátásra. Olaszországban bizonyos síterepeken csak magánorvosok vannak jelen, akik nincsenek szerződve a társadalombiztosítással, ezért a kártyát sem fogadják el.
A sí veszélyes sport, bár tömegessé válása miatt ma már csak egyes alaptermékek esetében zárják ki a biztosítók a kártérítési felelősséget (korábban az extrém sportokhoz hasonlóan kezelték, és komolyan pótdíjazták is, ha valaki síelni akart biztosítottként).
Ma még általában elkerüli a magyar utazók figyelmét, hogy az adott biztosítás nyújt-e - és ha igen, mekkora - fedezetet személynek okozott károkra. Felelősségbiztosítás nélkül a sípályán bekövetkezett ütközéses balesetért igen komoly összegeket hajthat be a sérülést szenvedett síző biztosítója - figyelmeztetnek a szakértők. Ugyancsak nem filléres tétel a sífelszerelések biztosítása - egy-egy összetört lécet a tulajdonosnak akár 200 ezer forintja is bánhatja. A biztosítók ugyanakkor ez utóbbi esetben komoly vita nélkül csak a baleseti károkat fizetik ki, a lopáskárok esetében általános előírás, hogy a lécnek, snowbordnak zárt helyen kell lennie. A hütték elé leállított lécek kalandos eltűnése ugyanis meglehetősen nehezen férne bele bármilyen biztosító kockázatvállalásába. Apropó, hütte: mint minden utasbiztosítás, a síbiztosítás is kizárja a biztosító felelősségét, ha a baleset alkoholos állapotban következett be.
