Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Magyarország a régióhoz képest is jelentősen alulbiztosítottnak számít a hitelbiztosításokat illetően, noha a magyarországi kárhelyzet jelenleg messze a legrosszabb a régióban - mondta Dercze Zoltán, a Magyar Exporthitel Biztosító (Mehib) vezérigazgató-helyettese a Napi Gazdaság Követeléskezelés konferenciájának kerekasztal-beszélgetésén. Hogy mennyire nem érik el a hitelbiztosítók a célpiacukat, arról természetesen vita van - a szakemberek szerint a top vállalati kör ma már biztosítja kinnlevőségeit, az igazi kérdés az, hogy az ezt követő kör számára mikor és hogyan lesz elérhető a termék. A piacon az igazi áttörést az jelentené, ha a bankokon keresztül elérhetővé válnának a cégek, ám egyelőre ez az út nem járható: a pénzintézetek többsége ma még a számára lényegesen nagyobb jövedelmet biztosító faktoringszolgáltatást ajánlja az ügyfeleknek, holott a két termék közel sem egyforma válasz a nem fizetés kockázatára. A faktoring egyértelműen likviditáskezelő termék (főleg a Magyarországon ma még többségben lévő visszterhes faktoring jóvoltából), míg a hitelbiztosítás igazi biztosítási védelmet jelent. Zárda Olivér, az Euler Hermes Hitelbiztosító igazgatósági tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy összességében a cégek éves forgalmának 1-1,2 százalékáért tudnák teljes fizetési forgalmukat biztosítani.
Ez az összeg a fele annak, amennyit egy átlagos magyar vállalkozás leírási veszteségként évről évre elszámol a ki nem fizetett számlák, az időközben felszámolás sorsára jutott vevők miatt.
A hazai hitelbiztosítási piacon annak ellenére komoly díjverseny van, hogy a termékkel ma még nagyjából csupán hatszáz vállalkozást érnek el a cégek - hívták fel a figyelmet a kerekasztal-beszélgetés résztvevői. Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító magyarországi fióktelepének igazgatója szerint az egyre romló kárstatisztikák ellenére a cégek tulajdonosai bíznak a magyar piacban, ezért évről évre egyre komolyabb fejlesztéseket engedélyeznek a magyar vállalkozásoknak. A kárhányad növekedése ugyanakkor továbbra is azt idézi elő, hogy nem javul a hazai hitelbiztosítók jövedelmezősége: tavaly is csak a piacvezető Euler-Hermes tudott nyereséggel zárni, és ez a helyzet bizonyosan nem fog javulni az idén sem.
A makrogazdasági környezet romlása, a vállalatok fizetőképességének drasztikus rosszabbodása miatt ugyanakkor a hitelbiztosítók is kénytelenek szigorúbban értékelni a vállalkozásokat, egyre nő azon cégek száma, amelyek esetében a hitelbiztosító szigorítja avagy adott esetben vissza is vonja a limiteket. Zárda Olivér szerint az ilyen jelzésekre mindenképp érdemes figyelni, hiszen míg egy cég maximum a vevőjét tudja figyelni, addig egy-egy hitelbiztosító a vevő vevőjének a finanszírozási pozíciójára is figyel a limitdöntés esetén. Örök életű példa, hogy a hitelbiztosítók jó része hónapokkal a Keravill üzletlánc bukása előtt figyelmeztető jeleket küldött ügyfeleinek, felhívta a figyelmet a cég megroggyant fizetési pozícióira. Természetesen a hitelbiztosító sem tévedhetetlen - húzta alá Mikael C. Szabo, a Coface Hungary ügyvezető igazgatója, aki azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy partnereik saját felelősségükre természetesen továbbra is köthetnek üzleteket azokkal a partnerekkel, akiket a hitelbiztosító annyira kockázatosnak tart, hogy nem veszi be a biztosított portfólióba. A hitelbiztosító nem önmaga ellen dolgozik: azzal, hogy az egyik cégre nem ad limitet, saját forgalmát, bevételeit csökkenti, így bizonyosnak lehet tekinteni, hogy valós kockázatokra hívja fel a figyelmet a limitdöntés megváltoztatásakor - emlékeztetett Dercze Zoltán. Összességében ugyanakkor a hazai hitelbiztosítók még mindig évente 2500 milliárd forintnyi magyarországi áruforgalomra mondják azt, hogy piaci alapon biztosítható, vagyis a kockázat még a tűréshatáron belül van - jelezték a kerekasztal résztvevői.
