Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Alapvetően átalakult a társasházi bankpiac - egyre több az olyan lakóközösség, amelyik számlát vezet valamelyik hitelintézetnél. Ennek fő oka - hangsúlyozta Németh László, a területen továbbra is piacvezető OTP Bank igazgatója -, hogy az új lakóparkok, társasházak építésével egyre dinamikusabban nő az igény a számlavezetésre, míg a régebbi társasházak esetében a bővülő felújítási és energiamegtakarítási igények folytán nő a bankok szerepe. Nehéz Bea, az Erste Bank önkormányzati üzletágának vezetője szerint a keresletet elsősorban a panelfelújítási kormányzati program élénkítette meg, ez azonban nem a klasszikus banki számlaszolgáltatásokhoz, sokkal inkább a felújítások hitelezéséhez kapcsolódik.
Ami a számlavezetést illeti: a társasházi közösségek ma már számos pénzintézetnél találnak speciális, saját igényeikre kifejlesztett számlacsomagot - az elkövetkező időben például a társasházakat eddig a nonprofit szervezeteknek szóló számlacsomag kondíciói mellett kiszolgáló CIB Bank lép a színre új, célzottan társasházi csomaggal. Zemán István, a Raiffeisen Bank üzletágfelelőse szerint ma már alapérdek, hogy a partnerül szegődő társaságok a számukra legfontosabb tételeket tartalmazó, egyedileg összeállított szolgáltatásokat kapjanak és olyanokért fizessenek, amelyeket valóban igénybe is vesznek. A pénzintézetnél így a kisméretű társasházaknak kínált szolgáltatáscsomagtól egészen a professzionális, több társasház, lakásszövetkezetek közös képviseletét ellátó cégek számára kidolgozott csomag is elérhető. De kétféle - a banki szolgáltatásoktól függően eltérő - szolgáltatáscsomag közül választhat az érdeklődő az UniCredit és az OTP Bankban is.
Ami a hiteleket illeti: a lapunknak nyilatkozó pénzintézetek szinte mindegyikénél a lakás-takarékpénztári szolgáltatással kombinált beruházási hitelkonstrukciók a legnépszerűbbek. Természetesen a megoldás csak akkor ér sokat, ha a társasház mellett a lakók külön-külön is kötnek állami támogatásra feljogosító szerződést.
A két lakás-takarékpénztárnak szállított ügyfelek számáról kevés az információ, ám a Raiffeisen azon adata, amely szerint a hitelezett állomány több mint 80 százaléka él ezzel a lehetőséggel, elég meglepő. Ugyancsak jelentős a bankok közvetítő szerepe a Panel Plusz és az Magyar Fejlesztési Bank által meghirdetett Lakossági Energiatakarékossági Hitelprogram esetében is.
A bankok számára a lakóközösségek jó adósnak számítanak: a válaszokból úgy tűnik, hogy akár minimális önerő mellett is hajlandóak finanszírozni az egyre gyakoribb beruházásokat. Miként azt a CIB Banknál elmondták, a kamattámogatott hitel igénybevételéhez nincs szükség saját erőre, s a Raiffeisen sem kér önerőt a világbanki támogatással futó, energia- hatékonyságot megcélzó beruházási hitele esetében. A bankok számára a hitelnyújtás feltétele lehet a felvett hitel adósságszolgálatához igazított közös költség vagy a társasházi vagyon és vagyoni értékű jogok hasznosításából származó, a hitel visszafizetését biztosítani képes bevétel. Mások azt is vizsgálják, hogy a társasházat bejegyezték-e az ingatlan-nyilvántartásba, illetve - például az UniCredit Banknál - folyósítási feltétel lehet, hogy a társasház szervezeti és működési szabályzata alapján a képviselőnek joga legyen jelzáloggal megterhelni a hat hónapja hátralékos tulajdonostárs vagyonát. Általános az is, hogy a köz- vagy közüzemi tartozással bíró lakóközösség nem remélhet hitelt, mint ahogy az is, hogy a banknál történő számlavezetés forintosítható kedvezményeket jelent a hitelügyfélnek jelentkező társasházak számára.
