Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Valami megmozdult a faktoringvállalkozások háza táján. A megkeresett cégek válaszaiból ugyanis kiderül: egyre több vállalkozás kezd megbarátkozni a visszteher nélküli (biztosított) faktoring nevű finanszírozási formával. Hogy ez a faktorcégek döntése volt avagy a piac kényszerítette ki a lépést, az nem tudható, ugyanakkor tény, hogy több társaság - köztük a CIB is - növekvő érdeklődést tapasztal a visszteher nélküli finanszírozás iránt, különösen a nagyobb volumenű ügyletek esetében. Ez természetesen érthető, hiszen - emlékeztetett Lovas Emese, a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója - visszkereset nélküli faktorálás esetében olyan cégekkel is együtt tudnak működni, amelyeknek saját céges kockázatukra nem adhatnának hitelt, mivel ebben az esetben a vevő bonitását vizsgálják, és csak akkor bólintanak rá az ügyletre, ha maga a szállító is elfogadható minősítéssel bír, vagyis egyébként is hitelezhető kategóriába tartozik.
Hogy miért növekedhetett meg az igény a biztosított faktoring iránt? Nos ezen a téren a faktorcégektől lényegesen eltérő álláspontot foglalnak el a hitelbiztosítók képviselői. Mikael C. Szabo, a Coface első embere például arra figyelmeztet, hogy a visszkeresetes faktoring sem jelent ma már biztosítékot. Miért jelentene többletgaranciát egy kkv- vagy mikrovállalkozás, ha - miként ez a magyar piacon gyakori - egyetlen vevője van, aki nem fizet? - teszi fel a kérdést a szakember. Ilyen esetben gyakran a szállító is borul, ha a vevője nem fizet - így a visszteher a szakember szerint inkább teoretikus jellegű. (Ráadásul a hazai piac sajátossága az is, hogy számos "faktorcég" a vevőként az üzletben jelen lévő vállalkozás cége, vagyis a vevő fizetésképtelensége a sor végén magát a faktoringvállalkozást is bedönti.)
A faktorvállalkozások számára egyre inkább nyers üzleti érdek írja elő, hogy csökkentsék a visszterhes faktorálás nagyságrendjét: a biztosított faktoringgal még szélesebbre lehet tárni a kaput a rendszerbe potenciálisan bevonható cégek előtt, hiszen a kockázatuk így sokkal kevésbé számít, mint a vevőké. Ehhez az kellett, hogy a faktorpiac növekedése lelassuljon. Jellemző, hogy a nemfizetés kockázatának növekedése hátrányosan érinti a faktorcégek működését, különösen igaz ez az építőipari szegmensben - von mérleget az elmúlt időszak tapasztalatairól Vanek Balázs, az Atradius Hitelbiztosító magyarországi fióktelepének ügyvezető igazgatója.
A faktoringvállalkozások egyre nagyobb része ma már hitelbiztosítást köt portfóliójára - hívja fel a figyelmet Szentirmay Péter, a piacvezető hitelbiztosító, az Euler Hermes első embere. Ez elvileg örvendetes, hiszen így a faktorvállalkozással kapcsolatban álló cégek - még ha áttételesen is - kapcsolatba kerülnek a hitelbiztosítással. Vannak persze aggályok is a konstrukcióval szemben: Vanek Balázs álláspontja szerint a jelenlegi helyzetben a vissztehermentes faktoring még fokozott kockázatot jelent a biztosítóknak, mivel a faktorcég válogathat és csak a kockázatosnak ítélt ügyleteket vonja be a biztosításba.
Kérdés, hogy hány olyan eset van, amikor az ügyfélnek meglehet nem faktoringra, hanem csak átmeneti forgóeszköz-finanszírozásra van szüksége és utána az állományát szívesebben biztosítaná a faktoringnál jóval olcsóbb hitelbiztosítással. Németh Ákos, a Citibank kereskedelemfinanszírozási üzletágvezetője szerint az egyik legkeresettebb megoldásuk jelenleg az árbevétel-engedményező hitel, ahol a bank a majdan befolyó árbevételben jelentkező kockázatát hitelbiztosítóval fedezi le. De például az MKB Bank - amelynek több évre visszamenőleg kialakult stratégiai kapcsolata van az Euler-Hermesszel - már tiszta hitelbiztosítást is közvetít ügyfeleinek.
