A piacon tevékenykedő vállalkozások szerint az idén elsősorban a kis- és középvállalkozások számára lett vonzó a faktoringtevékenység. Mint azt Németh Ákos, a Citibank kereskedelemfinanszírozási üzletágvezetője megjegyezte, a kereslet leginkább a kkv-szektor legalacsonyabb szintjén jelentős. Hasonló tényekről tudott beszámolni a piacvezető hazai faktorcég, a piac harmadát magáénak tudó, az elmúlt egy évben faktoringforgalmát meghatszorozó MKB Bank igazgatója, Molnár Tamás is. Elmondása szerint partnereik száma a kkv-felfutásnak köszönhetően közel kétszáz céggel bővült az elmúlt hónapokban, így ma már több mint ezer vállalkozással állnak a faktoring révén üzleti kapcsolatban. A kkv-ügyfelek aránya a CIB Faktor és a Commerzbank esetében is 80 százalékos, a Citibanknál és az MKB-nál ez az arány 90 százalék, ám ha a faktorált forgalmat nézzük, akkor kiderül: a Citibank volumenének 90 százalékát a 10 százaléknyi nagyvállalati partner fedi le. Ennél kedvezőbb adatokról tudott beszámolni Lovas Emese, a Commerzbank üzletfejlesztési igazgatója és Kovács Tamás, a Budapest Bank speciális vállalatihitel-területének vezetője: mind a két bank fő piaca hangsúlyosan a kkv-szektor, ezért ezen a területen eredményeik eltérnek a piac több szereplőjének eredményeitől. Ám ez a Commerzbank esetében is mindössze annyit jelent, hogy a faktorált forgalom nagyjából felét adják a kis- és közepes cégek. Soós Gábor, az UniCredit Factoring vezérigazgatója szerint az elmúlt időben főleg az újonnan alakult vagy fejlődési szakaszban lévő kereskedő, szolgáltató cégek köréből kapnak sok megkeresést.
A piaci kereslet ugyanakkor számottevő változáson ment át. Molnár Tamás szerint az idei év jellemző tendenciája eddig, hogy a nagy építőipari ügyletek (amelyek tavaly a forgalom jelentős részét adták) a nagyberuházások hiánya miatt jóval csekélyebb mértékben fordulnak elő - a rés pótlására viszont kiváló a megnövekedett kkv-forgalom. Gál Gaszton, a CIB Faktor vezérigazgatója szerint tavasszal azért megélénkültek az építőipari faktoring iránti igények, viszont meglepő, hogy a társaság tapasztalata szerint az áruházláncok beszállítói esetében egyelőre elmaradt a korábbi adatok alapján prognosztizálható kiugró dinamika. Hogy ez mennyiben indokolja azt, hogy a forgalom prognosztizált csökkenése miatt az élelmiszer-ipari forgalmazók leállították néhány korábbi - a faktorvállalkozásoknak üzletet hozó - partnerük beszállításait, egyelőre nem lehet tudni. Viszont a CIB szakembere is megjegyzi, hogy az építőiparon kívüli területek igazi szerződési szezonja jellemzően a negyedik negyedév.
A tapasztalatok azt igazolják, hogy az idén az állami és önkormányzati szerveknek, cégeknek beszállító vállalkozások eléggé rákaptak a faktoringra. Ennek persze oka van. Az MKB számára azért lett üzlet az önkormányzatokkal, állammal, állami intézményekkel szembeni élő - vagy akár lejárt - követelések megvásárlása, mivel - jellemzően az építőiparban - egyre gyakoribb, hogy az állam hosszú határidőre és általában késve fizet. Molnár Tamás emellett egy új problémára is felhívja a figyelmet: a tapasztalatok szerint egyértelműen romlott az adóhatóság fizetési hajlandósága is. Az áfa-visszaigénylések esetében - a korábbi gyakorlattal szemben - a visszafizetés helyett hosszan elhúzódó adóvizsgálatra kell készülnie a vállalkozásnak. Ez komoly likviditási hiányt okoz az ezzel érintett, jellemzően exportáló kis- és középvállalkozásoknak, amit ugyan a bank saját eszközeivel megpróbál tompítani, de ettől függetlenül nagyon negatív tendenciát sejtet.
A fenti eset is jól mutatja, hogy a faktoring jelenleg már nem pusztán az alapfunkcióját látja el a piacon. Természetesen továbbra is a leggyakoribb példa, hogy az ügyfél a vevőivel szemben fennálló, nem lejárt számlaköveteléseit eladja egy pénzügyi vállalkozásnak annak érdekében, hogy minél hamarabb a pénzéhez jusson, ám emellett számos esetben szintén szóba jöhet mint finanszírozási módszer. Miként arra az UniCredit Bank felhívja a figyelmet, van olyan cég, amely azért faktorál, mert hitelfedezete nem lenne: van, aki kifogyott a banklimitjeiből és így jut többletforráshoz, de akad olyan ügyfél is, aki a vevőbiztosítási, követelésmenedzselési szolgáltatások miatt faktorál. Katona Tamás szerint a faktoring ma már nem csupán finanszírozási alternatívaként jelenik meg: fontos szempont az ügyfelek döntésében a követelések nyilvántartásával és beszedésével járó feladatoknak a faktorcégre történő áthárítása.
