BUX 141691.73 -1,32 %
OTP 45790 -2,41 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Német bankbotrány: sokana felügyeletet is hibáztatják

Tovább keresik a felelősöket a német bankszektorban, miért pont őket sújtják eddig a legjobban a subprime-válság Európát is elérő hatásai. A személyes konzekvenciákkal járó vezetői hibák feltárása mellett szóba kerültek a felügyeleti rendszer hiányosságai is.

2007. szeptember 3. hétfő, 23:59

Google Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!

Sehogy sem akarnak elcsitulni a német bankszektorban az amerikai jelzálogpiaci válság keltette hullámok, sőt mintha egyre magasabbra csapnának fel. A múlt hét közepén Michael Glos gazdasági miniszter már a németországi bankfelügyeleti rendszer felülvizsgálatát szorgalmazta egy lapinterjúban, nyomatékot adva azoknak a kritikáknak, amelyekkel már eddig is sűrűn illették a szakmában az erre hivatott szervezetet. Igaz, a német pénzügyi felügyelet, a BaFin nem egyedül látja el a terület felvigyázását: 2002 óta a jegybankkal, vagyis a Bundesbankkal osztoznak meg a feladatokon. Sokak szerint épp e kettősség miatt nem elég hatékony, sőt rugalmatlan és nehézkes a felügyeleti tevékenység. Gondokat okozhat a BaFinnak a SachsenLB ügye is: az Egyesült Államok másodlagos (subprime) jelzálogpiacán eszközölt kockázatos befektetései miatt bajba került szász tartományi bankot augusztus végén vásárolta fel a Landesbank Baden-Württemberg (LBBW). Ezt sokan a német bankszektor amúgy kívánatos konszolidációjának lépéseként üdvözölték (Napi, 2007. augusztus 28.), de a lipcsei ügyészség azért jelezte: vizsgálatot tervez a tárgyban, hogy a BaFin megfelelően járt-e el az ügy során. A német pénzügyminisztérium viszont szóvivője, Stefan Olbermann útján tudatta véleményét: nincs szükség általános felülvizsgálatra - ámbár a Bundesbankkal való szorosabb együttműködést másokhoz hasonlóan ők is szorgalmazzák.
A felügyeleti tevékenységről szóló német vita résztvevői menetközben is folyamatosan gyűjthetik az érveket, hiszen egyre újabb működési zavarokra derül fény. (Ebben az is közrejátszhat, hogy hirtelen minden illetékes szervezet demonstrálni akarja tettrekészségét.) A düsseldorfi ügyészség például a subprime-ügyletekbe ugyancsak belekeveredett WestLB hét korábbi, illetve jelenlegi igazgatósági tagja ellen indított hivatalos eljárást. Azt akarják kideríteni, vajon a menedzserek eleget tettek-e a felügyelőbizottsággal szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségüknek, már ami a kockázatos befektetéseket illeti. Észak-Rajna-Vesztfália tartományi bankjáról már korábban kiderült, hogy mintegy 1,25 milliárd eurónyi befektetése kötődik a subprime piachoz, az ügyészségi vizsgálat azonban most más kockázatos manőverekre is kiterjed. A múlt csütörtökön közzétett féléves jelentésben a WestLB vezetése 170 millió euró mínuszról számolt be - egy évvel korábban még 136 millió euró profitot értek el -, ez 2003 óta az első veszteséges félév. A beszámoló szerint a veszteségnek nincs köze a subprime-ügyletekhez, a bank a német vállalatok részvényeivel való kereskedésen bukott több mint 600 milliót. A féléves eredmény mindenesetre azok táborát erősíti, akik úgy vélik, a WestLB bajaira az jelentene megoldást, ha beolvadna egy másik, jobban menő tartományi bankba.
A szóba jöhető "kérőnél" is akadnak azonban bajok. A Süddeutsche Zeitung a múlt héten arról számolt be, hogy a SachsenLB-nek 46 milliárd eurónyi olyan befektetése van, amelyek nem szerepelnek a mérlegében. A szász tartományi pénzügyminiszter, Horst Metz - egyszersmind a SachsenLB felügyelőbizottságának elnöke - ezt cáfolta. Mindenesetre azonnal komoly cserék mentek végbe a SachsenLB vezetésében. A hét végére aztán már vezért is kellett áldozni: pénteken Metz is kénytelen volt beadni lemondását, miután őt magát is egyre többen hibáztatták a tartomány politikai és üzleti köreiben azért, mert nem számolt a kockázatos, subprime-kötődésű befektetések veszélyeivel.

Szabó Márta
Szabó Márta

Ez is érdekelhet