Az elmúlt három évben a pénzintézetek átlagosan 58 százalékkal több pénzt fordítottak a pénzmosás megelőzésére, mint a 2004-es korábbi vizsgálat idején - derült ki a KPMG nemzetközi felméréséből, amelynek során a világ 55 vezető bankjánál érdeklődtek. A feltevések szerint a kábítószer-kereskedelemből, fegyverkereskedelemből és egyéb bűncselekményekből származó illegális bevételek éves szinten meghaladják az ezermilliárd dollárt. Jimmy Helm, a KPMG csalások, korrupciós ügyek és vállalati bűncselekmények kivizsgálásával foglalkozó üzletágának (Forensic Services) kelet-közép-európai vezetője szerint a globalizálódó bankmenet, a fejlődő piacok bevonása a banküzem világméretű áramlásába, a magánvagyonok növekedése fokozta a pénzmosás kockázatát. Nem véletlen, hogy a pénzintézeteknél jelentős mértékben nőttek a pénzmosás-megelőző rendszerekre és a szabályozási környezetre, illetve ezek fejlesztésére fordított kiadások. A KPMG szerint a pénzintézetek 85 százaléka már komplex pénzmosás elleni stratégiával rendelkezik, ám ennek ellenére szinte az összes bank (97 százalék) úgy véli, hogy az automatizmusok helyett a munkatársak ébersége szükséges ahhoz, hogy kiszűrjék és azonosítsák a gyanús ügyleteket. Az elővigyázatosság fokozódását jelzi, hogy a gyanús eseményekről szóló bejelentések száma a bankok 70 százalékánál nőtt, ezen belül 42 százalékuknál jelentős volt a növekedés.
A bankok ugyanakkor nem érzik megfelelőnek az adatáramlást a hatóságok részéről: nincsenek visszajelzéseik arról, hogy a hatóságok hogyan használják fel a kapott információkat, s arról sem igazán, hogy ezekből a bejelentésekből mennyi bizonyul hasznosnak. Nálunk tavaly 9999 bejelentést regisztrált az Országos Rendőr-főkapitányság, ezekből 1556 alkalommal csatolták a bejelentést valamilyen büntetőeljáráshoz. A tényleges bűnügyek száma ennél kevesebb, mivel volt olyan pénzváltással kapcsolatos ügy, amelyhez egymagában több száz bejelentés tartozott.
Féknyom: 58 százalékkal nőtt a pénzmosás megelőzésére fordított banki költség
