Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egyre inkább a német bankrendszer kerül az Egyesült Államokból kiinduló hitelválság európai epicentrumába, jóllehet a nagy rengéshullámot a francia BNP Paribas SA csütörtöki, egyes alapjainak befagyasztásáról szóló bejelentése indította el (NAPI Gazdaság, 2007. augusztus 10., 1. oldal). A Paribas-t azonban már megelőzte a német IKB Deutsche Industriebank AG, amely ijesztő profit warningot adott ki még július végén, jelezvén, hogy főleg az USA másodlagos (subprime) jelzálogpiacán aktív érdekeltsége, a Rhineland Funding Capital Corp. hozta rá a bajt. A közepes méretű vállalati banknak számító, 38 százalékban állami tulajdonú IKB megmentésére a Bundesbank és az állami fejlesztési bank, a KfW Group hamar összerántott egy 3,5 milliárd eurós segélycsomagot – ám lehet, hogy ez sem lesz elég. A Der Spiegel magazin hétfői számában megjelent, de vasárnap kiszivárgott információ szerint az IKB és érdekeltségei összesen 7,8 milliárd euró erejéig égették meg magukat a subprime piacon (ebből 6,5 milliárd jut a Rhinelandre). Valamit gyaníthattak az illetékesek a Spiegel által kiszivárogtatott információ előtt is, mert pénteken a német ügyészség bejelentette, hogy vizsgálatot indít az IKB-nál – a bank pedig sietett deklarálni együttműködési szándékát. A lavinával fenyegető német banki hólabda ennek ellenére tovább hízott: a Deutsche Postbank AG – ügyfélszáma alapján a legnagyobb német lakossági bank – vasárnap nyilvánosságra hozta, hogy mintegy 800 millió eurót fektetett be subprime ügyletekhez kötődő származékos amerikai értékpapírokba, ezen belül 600 milliót a Rhineland eszközeibe. A Postbank szóvivője ugyan közölte, hogy ezek mind legalább AA minősítésű, vagyis a legjobb kategóriába tartozó befektetések, ám hétfőn délelőtt így is 5,7 százalékkal esett a bank papírjainak árfolyama a frankfurti tőzsdén.
A hétvégén szolgált számokkal az állami WestLB bank is: eszerint összesen 1,25 milliárd euró értékben van kitéve az USA subprime piacának. Az ilyen eszközök 98 százaléka A vagy jobb besorolású – idézte a Reuters a már korábban is a subprime-áldozatok között emlegetett bank szóvivőjét. A válságban érintett német bankok között említik még a hírforrások a Commerzbank AG-t és a Deutsche Bank AG-t is – mindkettő hitelezője a múlt héten csődvédelmet kérő egyesült államokbeli Homebanc Corp. jelzálogtársaságnak. E két utóbbi egyelőre nem kommentált; a Commerzbank a vártnál egyébként jobb második negyedéves gyorsjelentése közzétételekor úgy fogalmazott, hogy a subprime piac nem tartozik az eredményét komolyan meghatározó szegmensek közé. A Deutsche Bank péntekig annyit közölt, hogy az egyik származtatott alapja, a DWS ABS Fund értékének mintegy 30 százalékát elvesztette július vége óta, színtisztán a bizalomhiány miatt, hiszen ez az alap nem is érdekelt az USA subprime piacán. Az elemzők egyelőre vegyesen ítélik meg, miként érintheti a német bankszektort az egész subprime- história. A Standard & Poor’s pénteken kiadott értékelésében azt hangsúlyozta, hogy az IKB esete elszigetelt és nem gondolják, hogy más nyugat-európai bankok is ennyire kitették volna magukat a kockázatos befektetések veszélyeinek. Ami pedig a most zajló folyamatokat illeti – mondta az S&P európai pénzintézetekért felelős igazgatója, Michael Zlotnik –, a hitelkockázatok racionálisabb árazása, a szigorúbb kölcsönnyújtási szabályok, a kevésbé agresszív tranzakciós struktúrák kialakítása egészséges fejleményeknek tekintendő.
