Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A délkelet-európai országok újabb privatizációs hullámának eredményeként Kelet-Közép-Európában a 2005-ös 78 százalékról 82 százalékra nőtt a nemzetközi bankok részaránya. Mint arra az UniCredit Bank tanulmánya felhívja a figyelmet, a korábban célnak tekintett közép-európai piacokon beszűkültek a lehetőségek az akvizíciók terén, ezért aztán a nemzetközi befektetők érdeklődése fokozatosan keletre, Oroszország, Ukrajna, Grúzia és Kazahsztán felé terelődik. A lehetőségeket jól mutatja, hogy a nemzetközi bankok részesedése Oroszországban, Törökországban és Ukrajnában a legalacsonyabb a régióban. A felmérés szerint nem elhanyagolható piacról van szó, hiszen a régió teljes bankszektora 2600 bankot foglal magában, amelyek együttes mérlegfőösszege mintegy 1400 milliárd euróra tehető. Ez az euróövezet összes bankja konszolidált mérlegének 5,6 százaléka. Az UniCredit New Europe Research Network (Új Európa Kutatási Hálózat) 2006-os közép- és kelet-európai bankpiaci tanulmánya szerint a bank közgazdászai arra számítanak, hogy a térségi bankpiacon várható átalakulás két fő irányt vesz majd: a korábban kialakult piacokon belső koncentráció indul el, miközben a határokon átnyúló nyugat-európai fúzióktól és felvásárlásoktól sem mentesül a régió, ahol – mutatnak rá a kutatók – a működő vezető nemzetközi csoportok közül mindössze három (UniCredit, Erste, Raiffeisen) tekinthető az európai terepen is meghatározó szereplőnek. Számítások szerint e trió 2006 végén a régió banki eszközeinek 26 százalékát tartotta a kezében. A régióban a legerősebb pozíciót továbbra is az UniCredit mondhatja magáénak: 20 országban van jelen, a legutóbbi bejelentések szerint többségi részesedést szerezhet a harmadik legnagyobb kazah (ATF Bank) és a hatodik legnagyobb ukrán (Ukrszotszbank) pénzintézetben. A többszörös fúzión átesett olasz–német–osztrák bankot a 15-15 országban jelen lévő Raiffeisen International és a Société Générale követi, utóbbi az elmúlt hónapokban öt új piacra (Albánia, Horvátország, Macedónia, Moldovai Köztársaság és Grúzia) érkezett meg. Az új piacok számottevően jobb nyereséggel kecsegtetnek: a kilenc közép- és kelet-európai országban a 2005. évi 27 százalékos növekedést sikerült 2006-ra 33 százalékra váltani, s így 27,5 milliárd euróra nőtt a bankrendszer éves adózás előtti eredménye. Az UniCredit elemzése szerint ugyanakkor a 2007–2009 közötti időszakban a régióban elért nyereség ugyan 15,3 százalékkal nő majd éves átlagban, ám Csehországban 6, Magyarországon 7 százalékos növekedéssel lehet majd csak számolni. Miközben az oroszországi éves átlagos növekedés 19,7 százalék, de Bulgária (14,3 százalék) és Lengyelország (13,7) is szépen hoz.
A növekedés motorját a még el nem ért ügyfelek jelentik: a folyószámlával rendelkező banki ügyfelek aránya a régióban 48 százalékos, szemben a nyugat-európai 110 százalékos szinttel. (Magyarországon e mutató 2006 végén érte el a 69 százalékot.) Az UniCredit-csoport szakértői szerint a régióban a hitelezési volumen a következő három évben átlagosan 29 százalékkal nő, míg a betéti oldalon mintegy 23 százalékos bővülés várható.
