Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Nem lehet elégedett egészségi állapotával a hazai lakosság, a GfK Hungária legutóbbi egészségfelmérése szerint a megkérdezettek jó közepesre értékelik saját egészségi állapotukat. Ez az eredmény rosszabb, mint az elmúlt években, az idei átlag 3,62 volt a három évvel ezelőtt mért 3,73-as értékkel szemben. Korcsoportonként ugyanakkor jelentős eltérés tapasztalható a változás mértékében és irányában, a fiatalabbak láthatóbban optimisták. A tinédzserek korosztálya kifejezetten jónak ítéli meg saját egészségi állapotát – és ez a megítélés javult is az elmúlt három évben –, a 20–49 évesek ellenben határozottan rosszabbnak ítélik meg helyzetüket, mint 2004-ben, miközben a legnagyobb romlás a 30–39 évesek körében figyelhető meg. Végzettség szerint a gimnáziumi és szakközép-iskolai érettségivel rendelkezők megítélése romlott a legjobban.
Ezek az adatok azért is figyelemre méltóak, mert egy az Európai Unióban 2003-ban végzett vizsgálat alapján a lakosság saját egészségi állapotáról alkotott ítélete szoros összefüggést mutat az egészségügyi szolgáltatások teljesítményével – mondta Lantos Zoltán, a GfK LHS Healthcare divízióvezetője. A szakember úgy véli, minél jobb az egészségügy teljesítményének megítélése, annál jobbnak értékeljük saját egészségi állapotunkat. Így a lakosság saját egészségi állapotának megítélésében bekövetkező negatív változás az egészségügyi szolgáltatások romlását is mutatja.
Sajátos ellentmondás, hogy miközben a lakosság saját egészségi állapotát egyre rosszabbnak találja, az egészségmegőrzés terén igen passzív a többség. Ez főként a férfiak esetében szembetűnő. A korábbi felmérés szerint 2004-ben 36 százalékuk nem tett és nem is akart semmit tenni egészsége megőrzése érdekében, idén ez az arány 41 százalékra nőtt. Az egészségmegőrzés szempontjából a lakosság legpasszívabb csoportja az egyébként igen veszélyeztetett 40–49 éves korosztály, valamint a legalacsonyabb iskolai végzettségűek. Ezen csoportok kétharmada semmit sem tesz egészségének megőrzéséért. Egyedül a felsőfokú végzettségűek körében nőtt az egészségvédelem terén aktívak aránya, míg 2004-ben 56 százalékuk fordított időt és energiát az egészségmegőrzésre, idén már 69 százalékra tehető ez az arány – áll a tanulmányban. A szűrővizsgálatokra rendszeresen járók aránya jelentősen – 57 százalékról 45 százalékra – csökkent az elmúlt három év alatt. A legnagyobb mértékű csökkenés a 20–29 évesek csoportjában volt, ahol a szűrővizsgálatokon rendszeresen megjelenők aránya 2004-ben még 61 százalék volt, míg idén már csak 14 százalék.
Egy korábbi Országos Lakossági Egészségfelmérés tanúsága szerint a nők harmada, a férfiak negyede azt gondolja: semmit sem tehet az egészségéért. Ezzel szemben a sokszor halált okozó betegségek harminc százaléka életmódváltással megelőzhető lenne. Pedig a magyarok többsége tisztában van azzal, hogy számos betegség esetében segítene, ha odafigyelnénk magunkra, hiszen a legtöbb orvosi probléma hátterében ugyanaz az öt kockázati tényező áll: a dohányzás, az alkoholfogyasztás, az elhízás, a magas vérnyomás és a magas koleszterinszint. A legtöbb halálesetet a keringési rendszer betegségei okozzák, második helyen a rosszindulatú daganatok állnak. A férfiak tüdőrák okozta halálozásában világelsők vagyunk. A tüdőrák férfiak esetében 90, nők esetében 70 százalékban a dohányzás következménye. A magyarok halandósága alig mutat kedvezőbb képet, mint harminc éve, miközben az unióban folyamatos a javulás.
