Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A szigorítások és az előzetes várakozások ellenére az eddig eltelt időszakban több kereskedelmi bank is erős keresletet tapasztalt a lakáshitelek iránt. Az MKB új kötésekben szerzett piacrészesedése – tájékoztatta lapunkat a pénzintézet – 10 százalék feletti minden hónapban, ami a fiókhálózat méretét tekintve kiemelkedő teljesítmény. Ezt elsősorban a február óta tartó lakáshitel-akciónak és a kapcsolódó kondíciós kedvezményeknek tudják be. Az OTP is úgy látja: a hitelkérelmek mennyisége díjelengedési akcióik hatására haladhatja meg a várakozásokat. A tavalyi után a CIB is a hiteligénylések kimagaslóan magas számát tapasztalja, ami véleményük szerint részben az értékesítési partnereiknek, részben pedig a termékajánlatok kiszélesítésének köszönhető. Az év első három hónapjában a CIB szakemberei nem tapasztaltak visszaesést az ingatlanfedezetes hitelek értékesítésében, azaz a befogadott ügyletek száma (csekély ingadozással) a tavaly év véginek megfelelően alakult. Így egyelőre nem jelentkezik az év elején máskor tapasztalt visszaesés sem.
Az FHB Földhitel és Jelzálogbank tapasztalatai szerint az év eleji szezonalitásból eredő kereslet-visszaesés csak korlátozottan éreztette hatását a jelzáloghitelek lakossági piacán. A lakosság hitelfelvételi kedve a romló háztartási várakozásokból eredő kutatói prognózisokat nem igazolta vissza 2007 első negyedévében, a második negyedév elejének a tapasztalatai pedig már egyértelműen növekedő lakossági jelzáloghitel-piacról árulkodnak.
Nem mindenütt látják ilyen kedvezőnek azonban a helyzetet. A lakáshitelek iránti kereslet az idén az Erste Bank esetében a tavalyi év hasonló időszakához képest kismértékben visszaesett. Az elmúlt hónapokban nem történt rendkívüli, előre nem kalkulálható esemény, ami akár csak kissé is megbolygatta volna a lakossági hitelek piacát, így a növekedési terveink is helytállónak bizonyultak – mondta el érdeklődésünkre Komócsi Sándor, az UniCredit ügyvezető igazgatója. Ez azonban a szezonális hatásokat figyelembe véve nyilvánvalóan lanyhább üzletmenetet jelent.
Az érdeklődés erőteljesebb megugrására a CIB – a szezonalitásnak megfelelően – tavasz végén, nyár elején számít. Az MKB munkatársai is hangsúlyozták a szezonalitást, de megjegyezték: évek óta tendencia, hogy a lakáshitel-kereslet simul, éppúgy van igény januárban, mint áprilisban és akár júliusban. Ezzel együtt persze a legerősebbek egyelőre a tavaszi és az őszi hónapok.
Az idei évre várható hitelkereslettel kapcsolatban alaposan eltér a bankok várakozása. Erős keresletre és további növekedésre számít az MKB a szabad felhasználású hitelek piacán a hitelkártya- és folyószámlahiteltől egészen az ingatlanfedezetű szabad felhasználású hitelekig. Az Erste Bank az év további részében a kereslet emelkedését várja, de azt valószínűsíti, hogy a 2006-os szintnél kisebb lesz az érdeklődés az idén a lakáshitelek iránt. A 2007-es folyamatokkal kapcsolatban még bizonytalanságot érzékel a CIB (elsősorban persze a megszorító intézkedések hitelfelvételi hajlandóságra és képességre gyakorolt hatása miatt), de a pénzintézet szakértői ezzel együtt is 15–20 százalék közötti piaci növekedést prognosztizálnak. Úgy vélik, a megszorító intézkedéseknek feltehetőleg a lakáshitelek piacán lesz kisebb a hatása. Esetleg a hitelfelvevők óvatosabbak lesznek, ami az átlagos hitelösszegre gyakorolhat negatív hatást.
Az OTP várakozásai szerint a lakásberuházások és az építési engedélyek számának csökkenése, valamint a lakossági jövedelemcsökkenés felhalmozási kiadásokat visszafogó hatása miatt a lakáshitelek keresletének növekedési üteme a 2006. évi 18 százalékról 2007-ben 8 százalékra esik vissza. A legnagyobb magyar bank továbbra is a deviza-, ezen belül a svájcifrank-alapú lakáshitelek keresleti és kínálati fölényét tartja biztosnak. Az OTP-csoport – tudtuk meg – lakáshitel-piaci részesedésének megőrzése érdekében a devizaalapú lakáshitelek legalább egyharmadának folyósítását tűzte ki célul 2007-ben.
Az FHB várakozásai szerint a lakossági jelzáloghitel-piac növekedési üteme éves szinten 14 százalék körüli lehet. A becslés bizonytalansága az év első részében még igen nagy, a reformintézkedések és a folyamatban lévő változások (elsősorban az ingatlanadó) háztartási hatásai, az árfolyam és a svájci kamatszint alakulása, a kockázati visszacsatolások egyaránt okozhatnak ettől eltérő pályát.
