Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A magyarországi biztosítási piacon a korábbi évekre jellemző dinamikus bővülés az utóbbi időben jelentősen lelassult – állítja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) legutóbbi jelentésében. A társaságok ezért újabb ügyfelek megszerzése, illetve átcsábítása érdekében egyre komplexebb termékeket vezetnek be (ilyen például a korábban biztosíthatatlan károk bevállalása, a komplex baleset-, privát felelősség- és egyéni jogvédelmi biztosítás). Az új konstrukciók közül számos kapcsolódik banki termékekhez (hitelfedezeti, bankkártyákhoz kapcsolódó biztosítások). Miközben tehát a bankok (OTP, Erste, K&H) közül egyre többen hoznak létre biztosítót, addig a biztosítók termékeikkel „merészkednek” banki területekre.
Ez a folyamat azonban jól illeszkedik a nemzetközi trendekhez. Miközben ugyanis a bankok a mérséklődő ütemben növekvő lakossági hitelkereslet ellensúlyozására magasabb kockázatú potenciális adósokat is igyekeznek megcélozni, a növekvő hitelezési kockázatot a biztosítók vállalják át (risk transfer). Ez persze mindkét területnek hasznos. A bankok a szűkebb piacon is bővülhetnek, a biztosítók pedig így részben pótolhatják a visszaeső gépjárműkeresletből és a hagyományos életbiztosítások tömeges lejáratából eredő keresletkiesést. A pénzügyi innováció fejlődése azonban nem csak a kiegészítő termékeknél, hanem a piac egésze szempontjából is hozhat változást. Éppen ezért vitatható a PSZÁF azon kijelentése, hogy a növekvő népszerűségű kollektív befektetések, a unitok piaca gyakorlatilag már felosztott a bankok és a biztosítók között és többé-kevésbé ugyanez állítható a nyugdíjpénztárakról is. Az öngondoskodási forintokért már ringbe szálltak az egészségpénztárak, és ezen a téren esetleg okozhat még meglepetéseket a „negyedik pillér” is. Létezik azonban egy olyan terület, amely óriási tartalékokat rejt. A hozamok csökkenésével egyidejűleg a bankbetétek (ezen belül nem mellőzve a látra szóló kategóriát sem) átcsoportosításáért érezhetően harcba szálltak a biztosítók, a kesztyűt pedig mára már felvették a bankok is. Utóbbiak kombinált termékekkel igyekeznek ügyfeleik pénzét megtartani, illetve új summákat magukhoz csábítani. A küzdelem még tart, és – legalábbis a harmadik negyedév végéig, a pénz- és tőkepiaci klíma kedvezőtlenebbre fordulása előtt – a biztosítók ezen a téren igen jól szerepeltek.
A felügyeleti jelentésre visszatérve: a biztosítótársaságok mérlegfőösszege 2005. június végén 1532,3 milliárd forint volt, ami fél év alatt 12 százalékos, egy év alatt 19 százalékos bővülést jelent. A források felosztása szerint az életbiztosítási ág részesedése 71 százalék, a nem életbiztosítási ág részesedése 28 százalék volt. A féléves mérleg szerinti eredmény 2004 első félévéhez képest 14 százalékkal nőtt (a nettó árbevétel jelentős tartalékképzést tett lehetővé). A felosztás szerint itt már a nem életbiztosítási ág van túlsúlyban 60 százalékkal, az életbiztosítási ág részesedése 35 százalék, míg a maradék 5 százalék a nem biztosítási tevékenységből származott.
A biztosítótársaságok matematikai tartaléka az elmúlt egy évben 10 százalékkal, az elmúlt félévben összesen 5 százalékkal bővült, jelenleg 576 milliárd forintot tesz ki. A matematikai tartalékok portfóliójában az állam által garantált értékpapírok részesedése évek óta 90 százalék körüli. Az életbiztosítási ághoz tartozó egyéb biztosítástechnikai tartalékok befektetésének összege 2004 végéhez képest 7 százalékkal, az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva 18 százalékkal (254 milliárd forintra) nőtt. A befektetések megoszlásában itt is az állampapírok adják a portfólió legnagyobb részét (80 százalék), de itt már markánsabban megjelentek a jelzáloglevelek, illetve az egyéb eszközök is.
