Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Megújította vállalati ügyfeleinek nyújtott elektronikus szolgáltatásait az Erste Bank: a pénzintézet több mint 6 ezer vállalati ügyfele októberben már rövid szöveges üzenetben (sms) kaphat tájékoztatást a folyószámláját érintő fontosabb változásokról. Ez a szolgáltatás – a hitelintézet tájékoztatása szerint – a piacon egyedülálló módon a bankkártya-tranzakciókra és a netbanki bejelentkezésre is kiterjed. A közelmúltban hajtott végre mobilbanki fejlesztést a Volksbank is. Ezt a szolgáltatást pedig – mondta el Perlusz László értékesítésmenedzsment-igazgató – a lakossági ügyfelek mellett a kis- és középvállalatok (kkv-k) is egyre inkább használják.
A HVB Bank olyan új megoldást vezetett be, amely jelentősen megkönnyíti a külkereskedelmet folytató cégek adminisztrációs terheit. A hitelintézet által kialakított számítógépes hálózaton keresztül a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) közvetlenül tájékozódhat az ügyfél vámbefizetéseiről, ezért nincs szükség a korábbi igazolások beszerzésére. A rendszer alkalmazása felgyorsítja az áru kiadását és további felesleges, időigényes ügyintézéstől kíméli meg az ügyfeleket. Hasonló előnyökkel kecsegteti a külkereskedelmet folytatókat a Volksbank is. A hitelintézet vámpénztárán keresztül online kapcsolat biztosításával a VPOP negyedóránként kap információkat a befizetésekről. A pénzintézet online rendszere – hangsúlyozta Perlusz – nemcsak összes fiókjában, hanem a VPOP több mint kétszáz vámkirendeltségén, köztük a fontosabb határátkelőhelyeken is elérhető.
A CIB, amely a közelmúltban már harmadszor nyerte el „Az Év Honlapja” díjat, netbanki rendszer keretein belül szeptemberben vezette be a lízing- és tőzsdefunkciók elérhetőségét, illetve a pénzintézet üzleti hitelkártyájára vonatkozó lekérdezési és limitmódosítási lehetőséget. A portálon egyébként igényelhető üzleti hitel is.
Perlusz szerint az erőfeszítések érthetőek, hiszen a kkv-kör talán a legfogékonyabb a modern banktechnika, a bankkártyák, telefonbanki, internetes- és modemes távbankolás megoldásai iránt. Hasonló tapasztalatokról számolt egyébként be szinte minden hitelintézet. A Citibank ügyfeleinek több mint 95 százaléka szinte kizárólag a CitiDirect internetes banki rendszeren keresztül intézi banki ügyeit. A HVB Bank kkv-ügyfeleinek 74,8 százaléka vesz igénybe elektronikus csatornát átutalásainak lebonyolításához. A CIB-nél ebben a körben az internetes szolgáltatást használók aránya dinamikusan, évente közel 10 százalékkal nő, és jelenleg már meghaladja az 50 százalékot. A tranzakciók több mint 90 százaléka itt is elektronikus csatornákon bonyolódik le. Szeptember végén a Volksbank ügyfeleinek több mint 43 százaléka használta az Elektronik Banking szolgáltatást, az elektronikus pénzutalások aránya pedig a bankban most már eléri az 55–60 százalékot.
Az MKB Banknál – tudtuk meg Hunyadi János főosztályvezetőtől – ma már a vállalkozások 80-90 százaléka használja az elektronikus átutalási rendszert. A K&H Bank esetében – Andok Ágnes, osztályvezető tájékoztatása szerint – az elmúlt fél évben 50 százalékkal nőtt a vállalkozói e-bankot igénybe vevő ügyfelek száma. Egyre népszerűbb viszont a modemes eléréssel működő Elektra szolgáltatás is. Utóbbit inkább a volumenben és tranzakciószámban nagyobb banki forgalmat generáló vállalkozások részesítik előnyben.
A kkv-król beszélve sokszor elfeledkezünk arról, hogy ez a fogalom egészen különböző méretű és igényű cégeket takar. Minden ügyfél más: vannak vállalkozások amelyeknek a hitel vagy a kereskedelemfinanszírozás, vannak olyanok, amelyeknek a személyre szabott számlavezetési csomagok, másoknak a magas színvonalú internet banking szolgáltatás a fontos – fejtette ki Zentai Csaba, a Citibank középvállalati üzletágának ügyvezető igazgatója. Ő úgy látja, hogy a kkv-k érzékenyek az ár–érték arányra, igénylik a személyes banki kapcsolattartót és elvárják a speciális konstrukciókat. A HVB, amely a mikro- és kisvállalkozásoknak elsősorban standardizált, kedvező kondíciójú termékeket ajánl, a középvállalatok számára inkább egyedi hitel- és számlavezetési konstrukciókat kínál. Ez a gyakorlat másutt is általánosnak tekinthető.
Perlusz úgy véli viszont, hogy mivel a statisztikák szerint a Magyarországon működő 300 ezer aktív vállalkozásból csak tízezer a nagyvállalkozás, a többi 800 millió forint éves árbevétel alatti (európai fogalmak szerint mikrovállalkozás), ezt a kategóriát már nem érdemes tovább bontani. Inkább arra kell koncentrálnunk – mondta –, hogy megfelelő hálózattal és szolgáltatásokkal álljunk a rendelkezésükre.
