Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A tőkepiaci törvény tervezett módosítása nyomán újabb, eddig kihasználatlan állami források, így akár a nyugdíjbiztosító, illetve egyéb költségvetési intézetek, valamint külföldi multilaterális szervezetek és magánbefektetők pénzének bevonását is magával hozza majd a kockázati tőke újraszabályozása – mondta lapunknak Tzvetkov Julián a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület (MKME) elnöke. Várható, hogy legalább annyi friss külföldi és új állami pénz kerül az ágazatba, mint amennyit az intézményi befektetők beinvesztálnak – vázolta fel a várható folyamatokat az MKME elnöke. Ez önmagában többszörösére növelheti a csupán az intézményiektől bevonható – most mintegy 50–100 milliárd forintra tett – tőke nagyságát. Vagyis a helyi tőke megjelenésének tőkevonzó és tőkesokszorozó, azaz multiplikatív hatása lehet. Külföldről olyan intézmények szállhatnak be, mint az EU fejlesztési bankja, az EIB alapja, az EIF vagy az EBRD, amely jelenleg is több alapban vesz részt, Magyarországon például az ELLA Első Lakáshitel Bankban tulajdonos kockázati alap egyik jelentős befektetője is éppen az EBRD.
Ha az őszre várható törvénymódosítás megtörténik, akkor már jövőre létrehozhatják az első hazai bejegyzésű kockázatitőke-alapokat. Tzvetkov úgy látja, hogy az új törvény növeli majd a versenyt a befektetők között, nő a kockázatvállalási kedv, s ezzel párhuzamosan remélhetőleg a vállalkozások is jobban felkészülnek majd a befektetők meggyőzésére, s ez által jobban kidolgozott anyagokat, meggyőzőbb üzleti terveket mutatnak be a tőkebefektetőknek.
Az Európai Unió régebbi tagállamaiban a tőkebefektetések 60-70 százaléka helyi forrású alapokból származik. Ezt Magyarországra vetítve tekinthetjük úgy is, mintha idehaza egyszerűen hiányozna a kockázati piac nagyobbik része (annak ellenére, hogy e piac mérete most is évente rendre 100 euró millió felett van), pedig ezek az alapok kifejezetten a határon belüli befektetéseket keresik. A helyi alapok létrejövetelének eredménye lehet, hogy a helyi kis- és középvállalatok is más megítélés alá eshetnek befektetői oldalról, mint a nagy kelet-közép-európai alapoknál, amelyek látóköréből kiesik például a legtöbb nyírségi kis- és középvállalkozás, míg a helyi alapok éppen a „helyi szemmel” is értelmezhető befektetési lehetőségekre vadásznak majd. A leendő alapok a várakozások szerint tehát az 1–5 millió eurós befektetési sávban lesznek aktívak, s különösen a 2,5–5 milliós sávban várható javulás, hiszen itt jelenleg gyakorlatilag hiányoznak a befektetések, évente legfeljebb egy-két üzlet születik ebben a tartományban, amely a kisebb befektetéseket megvalósító állami alapok többségének már nagy falat, míg a nemzetközi alapoknak jellemzően túl kicsi. Így itt gyakorlatilag hiányzik egy befektetői réteg.
A kockázati tőke kisebb befektetések felé való elmozdulását előrevetítette és e trendet a jövőben is jelentősen erősíti majd az állam – EU-által jóváhagyott – kockázati tőkepiaci tevékenysége. Ez eddig jótékony hatással volt a piacra; mivel nőtt a kis- és középvállalatok felé irányuló, kisméretű, elsősorban fejlesztő, valamint az induló és korai fázisú befektetések száma és mérete – jelentette ki Tzvetkov. Úgy véli, hogy 2005–2006 folyamán még több ilyen állami befektetés valósul meg, mint eddig. Ezt elősegítheti, hogy a kormány egységesíti az állami alapokat, azért, hogy a kihasználtsági fokuk magasabb legyen – mondta Tzvetkov Julián. Bár ezek a pénzek eddig is ott voltak, ám egy vezetés alá vonva javulhat a felhasználás hatékonysága.
Tzvetkov szerint idén is tartható lesz a kockázati tőkebefektetések eddigi, a 100 millió eurót felülről közelítő éves összege. Azért persze egy-egy nagyobb üzlet megkötése vagy annak elmaradása az éves befektetett tőke méretét nagyban megváltoztathatja. Az elmúlt évek tőkebefektetéseinek ingadozása, csökkenése részben a kevesebb nagybefektetésnek tudható be.
