Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Ismét több szindikált hitel felvételére számít a BNP Paribas Hungária Bank Rt. – mondta lapunknak Haás László, a hitelintézet vezérigazgatója. Eddig már két nagy ügylet zajlott le, a MÁV 210 millió eurós és az MFB 200 milliós hitelfelvétele, s most szervezik a Mol Rt. 450 millió eurós hitelét. Így a három igény együtt 860 millió euró értékű. Tavaly négy ügylet született, 1,085 milliárd euró értékben, az üzletág számára sikeresebb 2003-as fellendülés során viszont öt ügylet keretében 2 milliárd forint hitelt igényeltek.
Haás László úgy látja, hogy a szindikált hitelezésben 2003-ban elindult trend erősödik, s folyamatosan bővülni fog az igénylők köre a nagyvállalatoktól indulva a közepesek felé. A bankár szerint most nemcsak a hazai, de a nemzetközi szindikált hitelpiac is lendületben van. Ebben az új igénylések mellett szerepe van a kétévente esedékes refinanszírozásnak is, ami akkor következik be, ha a szindikált hitelezés piaca éppen kedvező az ügyfelek számára. Tavaly a négy hazai konzorciális formában nyújtott hitel közül a Lombard Lízing 70 millió eurós, valamint az OTP Bank – akvizícióhoz felett – szindikált hitele új igénylés volt, míg az Invitel 165 milliós ügylete már refinanszírozás.
Maguk a bankok is jelentős szindikálthitel-felvevők, az OTP Bank mellett tavaly például az MKB Bank szindikáltatott magának nagyobb összeget, nem meglepő módon anyabankjával, a BayernLB-vel, amely egy 16 tagot számláló szindikátust hozott létre. Ez az üzlet így nem is jelent meg a magyarországi piacon.
A szindikált forrás – már csak a hatalmas hitelösszeg miatt is – jellemzően az egyik legolcsóbb pénzszerzési lehetőség. A kamatok a kilencvenes években még 50–150 bázispontos felárat mutattak a Euriborhoz képest, mára azonban ezek a felárak jelentősen szűkültek. A legfrissebb ügyletek esetében (például a Molnál) a szindikálásban 20 millió euróval résztvevő bankoknak 12,5, a minimum 10 millió euróval beszállóknak 10 bázispontnyi spreadet kínálnak az Euribor felett (NAPI Gazdaság, 2005. április 25., 8. oldal). Az MFB e havi szerződéskötésekor az Euribor felett 12 bázispont volt az ár, de itt azért az állam készfizető kezességet is vállalt, ami általában elsimítja a banki kockázatkezelők lelkében fodrozódó hullámokat. Az eddigi legnagyobb hazai banki szindikált igénylés – amely az OTP-hez kapcsolódik – felára az első három évben 0,2, majd a maradék két évre 0,225 százalékra nő. Ennél kicsit többet fizet az MKB, amelynek az említett hitele az európai bankközi kamatláb plusz 0,25 százalékba került. (A kamatfeláron felül a szindikálások során egyszeri vagy évente rendszeresen fizetendő költségelemek is megjelennek.)
Az igényelt összegek meglehetősen nagy szórást mutatnak, nincs jellemző összeg, sokkal inkább lehet beszélni egy néhány tíz milliós alsó határról, így a Lombard Lízing tavalyi igénylése kis összegűnek számított. A Nemzeti Autópálya Rt. néhány év előtti 180 milliárd forint nagyságú hitelfelvétele pedig nemzetközi összevetésben is jelentős ügyletet jelentett. Többször előfordul a túljegyzés is, erre volt példa a 150 millióra meghirdetett MKB igény, ami helyett a túljegyzések után 225 milliót vett fel a bank, az idén az MFB igénye ugyancsak 150 millióról indult, de a túljegyzés után 200 millió euróra emelték az elfogadott összeget. Az ellenkezőjére is volt példa, amikor 2002-ben Budapest 130 millió eurót igényelt, a bankok 162 milliót is adtak volna, ám a többletből a főváros nem kért.
A szindikált hiteleket, akárcsak a cégek, a bankok is hosszú eszközeik finanszírozására, eszköz-forrás struktúrájuk javítása érdekében veszik fel. A futamidő általában középtávú, jellemzőnek az 5 év tekinthető, de akadnak 1–3 éves (például 2004-ben az állam és a Mol, 2003-ban az Eximbank kért „rövidre” pénzt), valamint hosszabb, 7–10 éves futamidők is, erre ugyancsak a Mol tavalyi 5+1+1 éves opcionálisan meghosszabbítható hitelfelvétele vagy az Invitel 7 éves tavalyi, illetve a MÁV idei, 8–9,5 éves igénylése lehet példa.
