Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Első alkalommal fordul elő Magyarországon, hogy egy kötvénykibocsátó adósságpapírja jobb besorolást kaphat, mint az országkockázat. Az OTP Jelzálogbank jelzálogleveleit ugyanis pozitív felülvizsgálatnak veti alá az egyik legnagyobb nemzetközi hitelminősítő ház, a Moody’s. Komoly fejtörést okozhat majd mind a kibocsátónak, mind a vevőknek, hogy miként is árazzanak egy, a magyar államkötvényeknél jobb besorolású, szó szerint agyonfedezett banki papírt. Talán idehaza is előfordul majd, ami külföldi jelzálogkötvényeknél már megesett, hogy egy hozamszintre esnek a banki kötvények az államkötvényekkel. Ezzel egy újabb hazai spread rekord születhet, egy olyan hitelpapírtípus piacán, ahol a hozamfelárak egyébként is ötödére zuhantak másfél év alatt, például a Földhitel és Jelzálogbank (FHB) esetében a nyilvános kibocsátások során. A bank esetében a 2002 végén és 2003-ban érvényes 140–160 bázispontos felár esett mára 30 bázispont körülire.
Még a beszűkült hitelezés is a jelzáloglevelek malmára hajtja a vizet (no persze ez a folyamat összességében a jelzálogbankoknak nem kedvező, eredményoldalról nézve). A 2002–2003-as forrásszükségletet vastagon megfizettették az intézményi befektetők, az idén viszont a tavalyinál is alacsonyabb összegű lehet a jelzálogbanki hitelállomány növekedése. (Ehhez hozzájárul az is, hogy a bankok egyre kevesebb jelzáloghitelt adnak át a jelzálogbankoknak, a saját forrású finanszírozáson ugyanis többet kereshetnek.)
Most az intézményi befektetők küzdenek forrásbőséggel, és keresik vadul azokat a papírokat, amelyek némi többlethozamot biztosítanak az államkötvények felett. Keresleti piac van tehát, de a hozamelvárások még így is meglehetősen magasak maradtak – volna. A hazai felárakat a nemzetközi piacra való nyilvános kilépés törte le. Nagy áttörésnek számított az FHB 100 és az OTPJ 200 millió eurós kibocsátása, ami jelzés volt a piacnak: ha itthon nem megy, akkor majd külföldön szereznek forrást a jelzálogbankok.
A befektetők között egyébként a bankok is jelentős szereplőnek számítanak, néhány hazai (MKB, Raiffeisen) pénzintézet nagyobb mennyiségben tart jelzálogleveleket a portfóliójában. Számukra fontos, hogy a papírok idehaza már repoképesek, ám nemzetközi szinten egyelőre még nem. Ehhez a kelet-európai elszámolóházakat (Magyarországon a Kelert) kell auditáltatni, év végére ez is megtörténhet. Ha így lesz, az szintén lefelé nyomja majd a kelet-európai régió jelzálogkötvényeinek nemzetközi hozamfelárait – mondja Nagy Csaba, az OTP Jelzálogbank Rt. vezérigazgató-helyettese. Ezen némiképp az változtathatna, ha a nemzetközi porondon érzékelhetően emelkednének a kamatok, az arányváltozás miatt magukkal húzva a spreadet is. Erre azonban a közeljövőben senki sem számít.
Közös léniás cím:
A hazai jelzáloglevél-kibocsátók stratégiája és várakozásai
OTPJ: három lábon
Az elmúlt két évben az OTP banktól függetlenedni tudott az OTPJ, s három lábra állt – mondta Nagy Csaba vezérigazgató-helyettes. A lakossági értékpapír kibocsátásakor céljuk a megszerzett állomány stabilizálása. Ezekből a papírokból 60–80 milliárdot tartanak fenn. A jövőbeni növekedési kilátásokat egyébként ezen a téren mintegy 10 százalékosra becsülik. A hazai intézményi befektetőknek szóló kibocsátás mellett egyre fontosabbá válik a nemzetközi porond. Az 1 milliárd eurós program keretében még tavaly megszervezték az első 200 millió eurós emissziót. A nemzetközi kibocsátás sikere, hogy a felár a midswap felett mindössze 24 bázispont volt.
A jövőbeni változások közül az egyik legjelentősebb, hogy az OTP-csoport a devizahitelek mögé is jelzáloglevél-forrást tesz majd, vagyis átadja ezeket a hiteleket is refinanszírozásra az OTPJ-nek. A szükséges forrásokat a nemzetközi piacról kívánják majd beszerezni. Középtávú stratégia, hogy az OTPJ egy önálló euró- és forinthozamgörbét épít fel. Az új kibocsátási politika szerint a jövőben még inkább karbantartják saját leveleik piacát, aminek ugyancsak felárcsökkentő hatása van. A jelzálogbank emellett rendszeres kibocsátásokat – kiszámítható negyedéves forrásbevonást –, megfelelő likviditást, azaz nagyobb (500 millió–1 milliárd euró nagyságú) sorozatméreteket tervez. Középtávú cél, hogy a papírokat bevezettessék a nemzetközi elektronikus kereskedési rendszerbe is. Nagy Csaba szerint közben idehaza is aktívak maradnak majd, hiszen a forinthitelezést jobb forintkötvényekkel finanszírozni.
Az OTPJ mintegy 730 milliárdnyi jelzálogleveleiből 50 milliárdnyi külföldi piacon kelt el, 510 milliárdot az OTP Bank tart – bár a társaság tavaly május óta nem vett az OTPJ leveliből –, 30–40 milliárd az OTP- csoport más tagjainál landolt, s 130 milliárd már csoporton kívüli intézményi befektetők kezében található.
Az idén az OTPJ is megkezdi a lejárati szerkezet optimalizálását, s jelzáloglevél-cserékkel a 2008–2009-es lejárati struktúrát igyekeznek majd meghosszabbítani.
FHB: óvatosan a magyar piaccal
Az FHB 2005 folyamán nagyobb hazai forrásbevonással számol, mint tavaly – mondta Pataki Sándor, a hitelintézet értékpapír-főosztályának ügyvezető igazgatója. A tervek szerint a magyarországi kibocsátású papírok aránya az összes kibocsátáson belül 17 százalék lesz, miközben tavaly a belföldi piacról a forrás 5 százalékát, azaz 5,5 milliárd forintot vontak be. Az ügyvezető szerint az előző évi adatokat a hazai befektetők magas hozamelvárása befolyásolta. A tavalyi BÉT road-show alkalmával még a referenciahozamot 100 bázisponttal meghaladó hozamon volt az igényelt szint, miközben a külföldi piacon a midswap fölött csak 50 bázisponttal kellett többet fizetni. Az idei első forintkibocsátás során 30 bázispont volt a felár, ami szintén bizonyítja, hogy jól gondolkodtunk – mondja Pataki.
Pataki szerint is arra kell törekedni, hogy a magyarországi hitelezést belföldi forrásból finanszírozzák, ám a bank csak akkor lép hazai piacra, ha az megéri, így nem is csoda, hogy nemrég ismét egy nagyobb külföldi papírral jelent meg az FHB. Erre az évre a bank forrásbevonási tervében mintegy 90 milliárd forint – plusz-mínusz 10 milliárd – névértékű kötvény kibocsátása a terv. Tavaly 500 millió eurót vont be az FHB. Ennek egy részét lejárt kötvények refinanszírozása tette ki, más része új kibocsátás volt. A bank maga is aktív a saját jelzáloglevelei piacán a lejárati struktúra javítása, nyújtása érdekében, ilyen ügyletből 2005 folyamán összesen 15–20 milliárd forintnyi várható. Az FHB hosszabb távon is évi 100–120 milliárd bevonásával számol (a 2003-as 800 millió eurós forrásbevonás aligha következik be ismét). Lakossági kibocsátásban nem gondolkodnak, annak ugyanis – jelentős saját fiókhálózat híján – túl nagy költsége lenne, ám papírjaikból nagyobb magánbefektetők szoktak vásárolni. Sorozatméretekben a terv külföldön a 100 millió eurós nagyság, idehaza a 25 milliárd forintos.
HVBJ: nyilvános külföldi papír
A HVB Jelzálogbank esetében is jól követhető volt a spreadek csökkenése az elmúlt években, ugyanakkor a nemzetközi piacra való belépés a bank számára is fontos volt, így megcsinálták az első 15 millió eurós, hétéves, változó kamatozású, a háromhavi Euriborhoz kötött papírjukat, amelynek a felára 20 bázispont volt – tájékoztatott Nagy Gyula, a HVBJ vezérigazgatója és Lengyel Péter vezérigazgató-helyettes. A nyilvános kibocsátásról később döntenek. Úgy vélik, nehezen érthető, hogy miért nem megy még lejjebb a hazai befektetők hozamelvárása, például az elmúlt fél évben minél nagyobb volt a kibocsátásuk, annál nagyobb volt a felár is. Lengyel is úgy látja, hogy a külföldi piac jelentősen lenyomja a hazai speardeket is.
A HVBJ is gondolkodik minősítésen, de majd csak akkor, ha nyilvános nemzetközi kibocsátásra kerül sor. A bank lakossági papírokkal is próbálkozik, így egyéves futamidejű kötvényeit egyre inkább rábízták a HVB Bankra, amely magánügyfeleknek értékesíti azt.
