Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Manapság már igazán öröm Lengyelországban turistáskodni – az élelmiszerboltok kínálata jobb a magyarországinál, luxuscikkek és olcsó áruk minden kategóriában kaphatóak, s a pénzügyi szolgáltatások lépést tartottak a fejlődéssel. Azt is mondhatjuk, hogy minden kilométerkőnél, pontosabban a határokon és a városok központjában szinte minden sarkon látható a felirat: „Kantor”, ami nem templomi énekest, hanem hivatalos, engedéllyel működő pénzváltót jelent. Akad olyan pénzváltó is, amely nonstop, a nap 24 órájában áll ügyfelei rendelkezésére. A szállodákban és számos postahivatalban is lehet – természetesen a bankok mellett – pénzt váltani. Alapszabály, hogy ezt legkevésbé a repülőtereken, szállodákban és a turisták kedvenc helyein tegyük. Itt váltanak ugyanis a legrosszabb árfolyamon. Bár a különbségek nem számottevőek, ha nagyobb összeget akarunk beváltani, tanácsosabb a belváros szívéből kicsit kifelé menni, és kantornál elintézni a dolgot. Közülük a nagyobbak a forintot is beváltják, és bár nem lelkesen, de az eurós érméket is. Ezeknél azonban már lényeges az árfolyamkülönbség. Míg kint jártamkor 4 zlotyt fizettek egy euróért, az egyeurós fémpénzért csak hármat.
A statisztikák szerint Lengyelországban több automata bankjegykiadó (ATM) jut ezer lakosra, mint nálunk, a felületes szemlélőnek azonban ez egyáltalán nem tűnik fel. Gyaníthatóan azért, mert a helyi ATM-eket csalafintán úgy helyezik el, hogy azokat csak a bennfentesek vegyék észre. A másik furcsaság: úgy tűnik, hogy itt is a Magyarországon legelterjedtebb bankkártyák a népszerűek, de mintha kevesebb helyen fogadnák el azokat, mint nálunk. A turistacsapások persze ez alól kivételek: a varsói óváros egy szűk mellékutcájában a cipősdoboznyi ékszerbolt természetesen minden létező kártyát elfogadott, így az én MasterCardommal pillanatok alatt lebonyolítottam a vásárlást.
Ami az árakat illeti, szinte otthon érezheti magát az ember: nagyjából olyanok, mint nálunk, csak a sajtok, felvágottak, halak és a nem luxuséttermek olcsóbbak 15–30 százalékkal. Ezeknek ráadásul a kínálata, de az ételek minősége is általában meghaladja a hazait. Ha valaki a kiváló sajtoknál, sonkáknál és füstölt halaknál maradandóbb emléket szeretne hazahozni, ajánlom figyelmébe az iparművészek készítette borostyán ékszereket, amelyek valódi lengyel különlegességek.
