Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Erősen megoszlanak a banki vélemények arról, hogy az idén és középtávon mekkorát növekszik a lakáshitelpiac. Az előrejelzésekben tapasztalható eltérések részben a banki stratégiák különbözőségével magyarázhatók. Az egyik legdinamikusabb idei bővülésre számító pénzintézet az Erste Bank, szakértőik az idei bővülést 300 milliárd forint körülire jelzik előre. A bankrendszer év végi záróállományát az Erste mellett 2200 milliárd körülire várja az OTP Bank is. (A bankok ebből már levonták a korábban felvett hitelek tőketörlesztése miatt csökkenő régi hitelállományt. Ez tehát a nettó növekedési jóslat.)
A legpesszimistább pénzintézet körkérdésünk nyomán az MKB Bank lett. Itt a hitelfelvevők számát illetően stagnálásra vagy enyhe csökkenésre számítanak 2005-ben. Bár úgy vélik, hogy a „szocpol” megemelése mellett a Fészekrakó program is segítheti az idei hitelezést, így 2005-ben várhatóan 150–170 ezer hitelkérelmet bírálnak el országosan. A hitelállomány emelkedését 70–110 milliárd forintra becsüli az MKB erre az évre.
A középtávú növekedést illetően ennél is sokkal szórtabb értékeket mutatnak a banki előrejelzések. Az Erste Bank három évre szóló előrejelzésében minden évre 300 milliárdos nettó hitelállomány-növekedést jósol. A lakáshitelek 2006 utáni állományát persze – hangsúlyozták lapunknak – jelentős mértékben befolyásolhatja, hogy ekkortól számottevő mértékűre emelkednek a lakáshitelek rendszeres törlesztései, így lassul a növekedési dinamika, éppen ezért az állomány gyarapodása 2007-2008-ban nem gyorsul. Az MKB ezen a téren is pesszimistább, évente 10–15 százalékos növekedést jósol a lakáshitelpiacon. Magyarázatként hasonló okot hoztak fel mint az Erste: a nettó állomány mérsékeltebb növekedésében az egyre növekvő mértékű törlesztéseknek és a csökkenő inflációnak is komoly statisztikai szerepe van. Az MKB csak 2007-ben vár kisebb fellendülést.
A legderűlátóbb jövőképet az OTP vázolta fel: kissé ingadozó növekedést előre vetítve három év múlva – 2007 végén – már a 2004-es számokat több mint másfélszeresen meghaladó, 3300 milliárd forint nagyságú lehet a hitelállomány. Az OTP Bank hosszú távú előrejelzése alapján pedig a lakáshitel-állomány 2010-re megközelítheti a 2004-es állomány háromszorosát, ami mintegy 5700 milliárdos piac képét vetíti előre.
Az előbbiek alapján azon sem lehet csodálkozni, hogy a „slágertemékek” esetében is eltér a bankok véleménye. Az Erste szerint 2005-ben a felújítási célokra felvett kölcsönök aránya a teljes új hitelállományon belül 25 százalék körül alakulhat. Ezeknek a hiteltermékeknek a mainál nagyobb kedveltségére számít az MKB is. Úgy látják, a felújítási és korszerűsítési hitelek esetében az általánosnál nagyobb, 8-10 százalékos növekedéssel lehet számolni az idén, ami egy hosszabb emelkedő trend kezdetét jelenti. Ennek hátterében a magyar lakásállomány (elsősorban az elöregedett, 30 év feletti épületek, a panelépületek, valamint a 1970-es és 1980-as években „kalákában” épített családi házak) rossz állapota, az új lakásba költözés lehetőségének nehezebbé válása, az energiaárak és az energiatudatosság, valamint a lakásminőség javításának fokozott igénye éppúgy megtalálható, mint a lakástakarék-pénztárak megnövekedett, felújítási célra is felhasználható betétállománya és hitelei.
A CIB Bankban ezzel szemben 2005-ben a lakásfelújításra, a korszerűsítésre, és a bővítésre felvett hitelek arányát tekintve egyetlen ponton sem számítanak lényeges változásra.
Ami az új lakások piacát illeti, az MKB szakértőinek a véleménye szerint az idén az is eredmény lesz, ha a 2004-es mutatókat sikerül megismételni vagy enyhén meghaladni. Ennek egyik fő oka az elmúlt időszak nehezen kiszámítható lakáspolitikájának köszönhetően előrehozott – és így mostanra lecsökkent – építési-vásárlási szándék. Az előző években megjelent előrehozott kereslet visszaesése 2005-ben túlkínálatot okozott az új lakások piacán. Az OTP Bank ugyanakkor nem számít az új lakásra nyújtott hitelek felvételének csökkenésére. Az Erste piaci felmérései pedig azt mutatják, hogy a kölcsönfelvételek 50 százaléka várhatóan továbbra is új, illetve használt lakás vásárlására irányul majd. A 2002-es hitelfelvételi boom óta valamelyest lanyhult a építési kedv, így az idén az Erste várakozásai szerint a kölcsönök 25 százalékát fordítódják majd lakásépítésre. A bank a használt lakásra szóló hitelösszeg korlátait feszegetné, úgy vélik ugyanis, hogy a piac igazi dinamikáját a használt lakásokra nyújtható állami kamattámogatott (jelzáloglevél) lakáshitelek minimum 8 millió forintra emelése jelentené. A CIB Bank ugyanakkor az állami kezességvállalásos konstrukciók – a Fészekrakó és a közszolgálati hitelprogram – bevezetése miatt a lakásvásárlási hiteleken belül az új lakás vásárlások térnyerését tartja valószínűnek. Az MKB Bankban inkább azt emelik ki, hogy a nemrég épített használt lakások forgalmát jelentősen megnehezíti az állami nem kamat jellegű támogatás (szocpol, áfa-visszatérítés) után bejegyzett 10 éves jelzálog is. Míg a dhasznált lakásokra folyósított hitelek a teljes lakáshitelezés 49 százalékát érték el egy évvel korábban; ez 2004 végén már csak 30 százalék volt, s számottevő élénkülésre ezen a területen sem számítunk – tájékoztatott az MKB.
