Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az OBA igazgatótanácsa márciusban tartja a betétbiztosító átalakításával kapcsolatos döntések második fordulóját – tudta meg a NAPI Gazdaság, a módosításoknak még az idei első félévben le kell zajlania. A szervezet küszöbön álló átalakítása nyomán egyelőre bizonytalan, hogy az miként érinti a betétesek érdekeit. Igaz, egy lapunknak nyilatkozó szakértő hangsúlyozta, hogy a módosítás a szervezet működésének hatékonyságát javítaná. Nem feledhető azonban, hogy a bankrendszerbe vetett bizalom egyik pillére éppen a betétek biztonsága, amelynek végső menedéke a betétbiztosítási rendszer.
Az OBA-vagyonnak – tűnjön bármilyen nagynak is az eddig összegyűjtött (a tavalyi hozzam együtt vett) mintegy 55 milliárd forint – a jövőben is olyan ütemben kell gyarapodnia, hogy az reálértékben se csökkenjen, s ami még ennél is fontosabb a vagyongyarapodásnak lépést kell tartania a betétállomány növekedésével. Ez a lépéstartás annál is inkább nehéz, mert évről évre nő a bankokban elhelyezett betétállomány, a kártalanítási kötelezettség. Ez – állította egy jegybanki szakértő – jelentősen növelte az OBA kitettségét. A kitettséget az úgynevezett fedezettségi mutatóval mérik, amely megmutatja, hogyan aránylik egymáshoz az OBA vagyona és a kártalanítási kötelezettség. Ez akkor jó, ha 1 és 1,5 százalék között mozog vagy a felső határnál nagyobb az érték. Az OBA jelentéseiből kiderül, hogy amikor még csak 1 millió forintig voltak védettek a betétek, például 2002-ben, a mutató 1,6 százalék volt, amikor azonban a betétvédelem összeghatára 3 millióra nőtt, a fedezettségi mutató 1,17 százalékra esett, s tavaly, amikor 3 millióról 6 millióra nőtt a betétvédelem nagysága, már 1,07 százalékra csökkent.
A kereskedelmi bankoknak mindezek alapján éppen a díjfizetés ismételt növeléséről vagy annak kockázati alapon való kirovásáról kellene tárgyalniuk ahelyett, hogy éppen a minél kisebb díjfizetésről vagy annak felfüggesztéséről beszélnének.
A díjfizetéssel kapcsolatban felmerült, hogy a bankok ne fizessenek ugyan, de a betétvédelemre szánt pénzt és hozamait elkülönített tételként tartsák a mérlegükben, baj esetén ebből fizetnének. Úgy tudjuk a másik javaslat szerint vegyes lehetne az új rendszer, így a bankok a pénz felét maguk tennék félre, a felét befizetnék az OBA-nak. Felmerült a kockázati díjfizetés bevezetése is. Nagy kérdés, ha marad a díjfizetés, mi lesz díjkulcs, mivel az így is igen alacsony, az átlagos díjkulcs a törvényben meghatározott maximumnak mintegy a tizede. Az OBA egyébként több lépcsőben csökkentette ilyen alacsonyra a kulcsot, azt hangoztatva, hogy a bankrendszer stabil. A rendszert azonban mindenképp úgy kell megalkotni, hogy egy problémás bankrendszer esetén is segítséget nyújtson. Kiemelt téma az OBA-vagyon befektetése, ezt a jövőben valószínűleg inkább fix kamatú jegybanki betétben tartanák, semmint bizonytalan hozamú állampapírban.
