Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az idei vérmes, a forinthitelek visszatérését előre vetítő remények már most összeomlani látszanak. A jegybank ugyanis aligha csökkenti olyan ütemben az alapkamatot, ami ezt megalapozná. Ha pedig nem módosul olyan markánsan a kamatszint, akkor a forinthitelek nem gyűrhetik le a legkedveltebb helyettesítő terméket, a svájci frank hitelt. A bankrendszer növekedése ezzel biztosított is lesz, amire a felemásan kialakított Fészekrakó program egyik pontja azért rásegíthet.
A bankoknak a Fészekrakó programban nem az a 10–15 ezer főt érintő állami garancia lesz nagy üzlet, amit mindenféle korlátok közé szorítottak (30 éves korhatár, gyerek, alacsony ingatlanvásárlási határértékek) hanem a program egy hasonló, de 600 ezer főt érintő része hozhat kiemelkedő bővülést. A közalkalmazotti gárdát érintő állami garancia bevezetése kettős tartalékot is rejt. A potenciális hitelfelvevők táborának szélesítése mellett ugyanis az sem elhanyagolható, hogy ebben a körben – minthogy önrész nélkül vásárolnak – magasabb összegű hitelfelvétel várható. A Fészekrakó program ráadásul ezzel előrehozott keresletet generál.
Ugyancsak rejtett tartalék a bankok számára egy alig kiaknázott hitelfelvevői igény, mégpedig a lakásfelújításban, korszerűsítésben és bővítésben rejlő lehetőségek. No nem a néhány százezer forintos kis foltozgatások, hanem a komoly, néhány millió forint értékű átalakítások. A lakásállomány állapota pedig indokolttá tenné, hogy ez a hitelfajta a mainál nagyobb szerepet kapjon a hitelfelvételekben. Kismértékű kedvező irányú elmozdulást ugyan lapunk már korábban megállapított ezen a téren, de ez közel sem elegendő. Nyugaton ugyanis az ilyen hitelek adják a hitelfelvétel többségét.
A bankrendszer jelzáloghitel-állományának növekedését segítheti a földhitel is. Tavalyelőtt, amikor több bank is leszerződött a Nemzeti Földalapkezelővel, még abban reménykedtek, hogy 2004-ben beindul a hitelfelvétel, ehhez képest semmi sem történt. Az idén talán már nem várat tovább magára az előrelépés.
A jelzálogbankok közül az FHB és az HVB Jelzálogbank az idén azzal a problémával szembesülhet, amivel a tavalyi második félévben, vagyis, hogy a kereskedelmi bankok egyre kevesebb hitelt adtak át nekik. Ahhoz, hogy az FHB a tavalyi szintet produkálja, 120–130 milliárdnyi új hitelszerződést kellene refinanszíroznia, 2005-re az prognosztizálható, hogy a hitelállomány jó, ha 40 milliárddal nő majd. Ez persze csak akkor igaz, ha az idén a tavalyi második félévi feltételek maradnak. (Az első félévet azért hagyjuk figyelmen kívül, mert abban az a 100 milliárdos növekmény is szerepel, amit még 2003 decemberében, az akkori feltételekkel rohamszerűen vett fel a lakosság, a kamattámogatás lerontása miatt.)
Növekedési nehézségekkel az ugyancsak a partnerbankoktól függő HVB Jelzálogbanknak is számolnia kell. Az OTP Jelzálogbank azonban az OTP Banktól függ, amely ha hozza a szokásos formáját, akkor a forint- és a devizahitelezésben is megszerezheti a piac mintegy a felét. Az OTPJ pedig megkezdi majd a devizahitel-refinanszírozást is. Ez lenne egyébként még növekedési lehetőség az FHB-nak és a HVBJ-nek is. A forint lakáshitelekből is van a bankrendszerben néhány százmilliárd forint összegű, amit a bankok nem adtak át a jelzálogbankok számára refinanszírozás céljából. Ha ezt megszerezhetnék, jelentős lenne a bővülésük. A jelzálogbankok számára további lehetőség az ipari ingatlanok meghitelezése (amint azt a HVBJ eddig is tette), vagy a lakásprojektek megfinanszírozása. Utóbbi ugyan kockázatosabb vállalkozás, de szempont lehet, hogy az épített lakásokra aztán újabb, de már lakossági hitelt is nyújthat a bank. Kérdés persze, hogy ebben az évben nem csökken-e a vállalkozói alapon épített új lakások száma.
