Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Magyarországon a nemzetközi gyakorlatban megszokott bőségesebb forrásokból (például nyugdíjpénztári, biztosítói pénzből) táplálkozó kockázati alapok híján jobbára csak néhány állami, regionális befektetési szervezet s az első teljes üzleti évét tavaly maga mögött tudó Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Befektetési Igazgatósága végez kockázati tőkebefektetést. Az MFB-ben befektetésre váró tőke mintegy 40 milliárd forint, így már csak azt a néhány tucat céget kell megtalálni, amelyek célpontként megfelelnek. Ilyeneket pedig lámpással kell keresni.
A tőkebefektetésnél ugyanis a szikár számszaki tények mellett számtalan egyéb szempontot is figyelembe vesz az MFB. Már a kezdeti lépésben elengedhetetlen a részletesen kidolgozott, logikusan (piaci elemzésekkel, tanulmányokkal) alátámasztott üzleti terv. Kell egy információs memorandum a cégről, amely bemutatja azt. Feltétel, hogy a társaság hatékonyan és nyereséges gazdálkodjon, transzparensen működjön, és kiforrott, innovatív – megfelelő fejlesztési elképzelésekkel rendelkező – menedzsment vezesse. Nem részesülhet tőkeinjekcióban az a vállalkozás, amelynek 60 napon túli lejárt tartozása van. Az MFB azt is vizsgálja, hogy a tőkeigénylő cégnek vagy tulajdonosainak, esetleg vezető tisztségviselőinek van-e olyan cégben 25 százalékot meghaladó részesedése, amely ellen csőd- vagy felszámolás indult, az igénybejelentést a megelőző öt évben.
Egy tőkebefektetési döntés vizsgálatának menetét szemügyre véve nem is csoda, hogy csak a projektek 10 százaléka jut el a befejezésig, azok 45-50 százaléka nem megfelelő, a többi pedig menet közben, a részletvizsgálatok során vérzik el. A többlépcsős eljárásban az előzetes vizsgálat (előminősítési fázis, a formai, tartalmi követelmények 20 napon belüli áttekintése, a 60 nap alatt elkészülő részletes bírálat) csak a legegyszerűbb szűrő, ahol a komolytalan igénylések máris kiszóródnak. A részletes projektvizsgálat (menedzsmentinterjú, piacelemzés, stratégiai elemzés, értékelés) ezután következik, ahol terveikről és cégükről meggyőző képet kell kialakítaniuk a vállalkozóknak.
Ha sikeresek az előzetes tárgyalások, akkor a szándéknyilatkozat aláírása után következik a due dilligence átvilágítás, ahol független, profi külsős cég bevonásával veszik górcső alá üzleti, pénzügyi, jogi, adózási és környezetvédelmi oldalról a céget. Tulajdonképpen ez az a igazi projektvizsgálat, amelynek költségét persze maga a cég viseli. Talán jól példázza a kockázati tőkebefektetők általános kritériumrendszerének szigorát, hogy tavaly az MFB tőkeprogramjába befogadott 170 kérelemből csak 15-ből lett (lesz) üzlet.
A szűkebben értelmezett célcsoportban az az 5–10 ezer (az előbbi feltételeknek megfelelő) hazai kis- és középvállalat vállalat van, amely a piaci kockázati tőkebefektetők által elvárt hozamokat nem tudja ugyan felmutatni, de stabilan évi 10–15 százalékos növekedési potenciállal bír. Az MFB befektetésénél mindössze 6 százalékos reálhozamot irányoz elő. A kisebb elvárás viszont kisebb tőkejuttatással jár. A cégekbe befektetett tőke ötventől 500 millió forintig terjedhet.
Az MFB tőkeprogramja szektorsemleges, de akadnak olyan területek, amelyektől a bank a magasabb kockázat miatt távol tartja magát. Ilyen például biotechnológia, a k+f tevékenység vagy az úgynevezett korai fázisú befektetés (early stage). Előnyben vannak a stabil termelési kilátásokkal rendelkező iparágak, mint a nyomdaipar, az élelmiszeripar. A szolgáltatások közül a turisztika és a melléktermék-feldolgozás (például az EU-feladatokhoz kapcsolódóan) lehet elsősorban a célkeresztben.
