Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A cégszámláknál alkalmazott díjaknál az utóbbi időben a korábbinál sokkal kevesebb változtatást jelentettek be a bankok. Persze ez nem azt jelenti, hogy a pénzintézeti szolgáltatások egyáltalán nem drágultak. Az Erste Bank például egy év alatt kétszer is emelte a számlavezetési díjat. A mostani havi 3,9 ezer forint így 95 százalékos díjnövekedést jelent. A cégek által havonta fizetendő állandó banki teher szinte észrevétlenül vált a minimális forgalmi jutalékból számlavezetési díjjá. Ez pedig nem mindegy. A számlavezetési díj ugyanis értelemszerűen az átutalási jutalékokon felül felszámított összeg, míg a jutalékminimum alkalmazásakor csak az e feletti forgalmi díjakat kell a vállalatoknak, vállalkozóknak megfizetniük. Ma már ahol akad is minimális forgalmi jutalék, azt csak az egyéb címen felszámított díjjal (könyvelési, havi zárlati költség) együtt alkalmazzák.
Az átutalási jutalékoknál az előző évihez képest jelentősebb módosítást az Erste mellett - amely nyilvánvalóan alapvető díjváltoztatást hajtott végre - a Postabanknál és a Budapest Banknál (BB) tapasztalhattunk. A cégeknek korábban is mindig kellett az átutalt összeg arányában jutalékot fizetniük. A bankok többsége azután utalásonként meghatározta azt a díjminimumot is, amelyre mindenképpen igényt tart. Ezt a szisztémát most kizárólag a BB változtatta meg, amikor (a lakossági üzletágban alkalmazott díjstruktúrára emlékeztető módon) a „de minimum”-ot pluszra módosította. Tény, hogy a bank egyúttal lejjebb engedte a százalékos formában előírt jutalékát, de ez nem tűnik túl vigasztalónak. A változtatást legjobban egy 190 ezer forintos átutalásnál figyelhetjük meg (ennyinél érte nagyjából el az arányosan számított jutalék összege a minimálisan előírtat). Korábban az ilyen ügyletek a számlabirtokos cégnél körülbelül 300 forintos kiadást jelentettek. Ma ugyanez 566 forintba kerül. Kétszázezer forintnál a régi teher 316, az új pedig 580 forint (a korábbi jutalékmértékkel egyébként 616 lenne). A BB az új struktúrát alkalmazza a bankon belüli utalásoknál és a készpénzfelvételnél is. A Postabanknál (Pb) a jutalékszámítás módja nem változott, emelték viszont mind az ezrelékben, mind pedig az összegben megszabott díjtételt. Kicsit itt is eljátszva a számokkal: az összeghatár korábban a 120 ezer forint volt (ennek utalása került annyiba, mint a díjminimum). Amennyiben csak az arányos díjtétel változik, akkor a cégeknek egy ilyen összegű utalás 180 forintba kerül, szemben a jelenleg fizetendő 290 forinttal.
Az OTP Bank és a Magyar Külkereskedelmi Bank, amely az idén változtatott kondícióin (Napi Gazdaság, január 6., 6. oldal), az előbbiekhez képest legfeljebb apróbb korrekciót hajtott végre. A cégszámláknál azonban ma már nem csak a BB megoldása idézi fel a lakossági folyószámláknál alkalmazottakat. Több banknál is felbukkant: az átutalási jutalékot befolyásolja, hogy eseti vagy állandó megbízás keretében indítják-e az összeget. Akad olyan pénzintézet, amelynél még az is számít, hogy az utalandó összeg fix vagy változó. Ilyen gyakorlatot követ az Erste, de a Raiffeisen Bank is. Például az utóbbinál a rendszeres, állandó összegű átutalásnál a cégeknek is mindössze tételenként 50 forintot számítanak fel. Az állandó és az eseti megbízás között szintén különbséget tevő HVB Bank például a papíralapú számláknál az állandó átutalás esetében a kedvezőbb elektronikus számlánál alkalmazott díjat számítja fel.
Ez is jelzi egyébként, hogy mind általánosabb: a kisebb cégeket a pénzintézetek díjaik segítségével is igyekeznek elektronikus, újabban kifejezetten netes csatorna felé terelni. Erre jó példa az Erste, ahol csak az elektronikus utalások számíthatnak kedvezményezettnek, a pénzintézet még a telefonos rendszeren keresztül indított ügyleteket is a papíralapúhoz hasonlóan „bünteti” - bankon belüli forgalomnál, de még a saját számlák közötti átvezetés esetében is. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a netes, illetve elektronikus utalásoknál az Erste, a BB, sőt a Postabank is egyenesen díjcsökkentést (nem is akármekkorát) hajtott végre.
Még egy, a lakossági üzletágat idéző módosulás: a bankok a vállalatoknak is kínálnak számlavezetési csomagokat. Ez a - tavaly általánosabbá váló - jelenség a legszélsőségesebb módon a CIB Bank gyakorlatában figyelhető meg. A CIB-nél ugyanis jelenleg a számlakínálat kizárólag csomagokból áll. Valószínűnek tűnik persze, hogy ez más pénzintézetnél is lezajlik, mivel a gyakorlat szerint a „normál” számla kondíciója a csomagokhoz képest annyira kedvezőtlen, hogy azt előbb-utóbb érdeklődés hiányában meg is szüntethetik.
