Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az év első néhány hónapjában átmenetileg leállhat a jelzálog-hitelezés. Jelentősen, 6-ról 11 százalék közelébe emelkedhetnek a használt lakásra szóló, öt évig fix kamatozású hitelek kamatai, míg az új lakásra szóló, jelzáloglevél-támogatású hitelekéi 5-ről közel 9 százalékra ugranak. A Pénzügyminisztérium számpéldája kissé sántít, mert 8 százalékos állampapírhozamokkal számol, holott reálisabb lenne 10 százalék körül alakuló hozamokat alapul venni. Az évente változó kamatozással felvett hitelek kamatlába - a még magasabban álló rövid távú hozamok miatt - ennél is nagyobb lehet. A lakáshitelek kamattámogatásánál a számítás alapját az elmúlt három hónap állampapírhozamai adják, s mivel a jegybanki kamatemelések magasra emelték a decemberi aukciók hozamait, ennek áthúzódó hatása januárban is érződik. A ma is magas hozam pedig februárban és márciusban jelenik majd meg a kamatokban.
A jövő évben várható kamatcsökkenés hatása leghamarabb az év második felétől érződhet. Így ha az ötéves állampapírhozamok - háromhavi átlaga - jövőre, valamikor az év utolsó negyedében 7 százalékra mérséklődik, a fix kamatozású, használt lakásra szóló hitelek kamata 8,9 százalék lehet, az új lakásoké pedig 7,5 százalékon állhat. Ha a nagyon távoli és bizonytalan jövőben az állampapírhozamok 3 százalékra esnének, akkor a most módosított rendelet szerint az új lakásra szóló hitelek kamatplafonja a 5,5 százalék lenne, a használt lakásra szólóké pedig 6,1 százalék.
Az így számítottnál kisebb a teher, ha a bankok lemondanak saját kamatmarzsuk egy részéről. A nagyrészt a partnerbankokra támaszkodó Földhitel- és Jelzálogbank Rt. és a HVB Jelzálogbank Rt. nehezebb helyzetben lesz a kamatversenynél, igaz, az FHB és a HVB-csoport könnyebben adhat kedvezményt saját fiókjaiban kínált hiteleire. A két jelzálogbank általában úgy osztozik a partnerbankokkal, hogy a marzs több mint a fele a kereskedelmi banké. Ugyanakkor ez csak egy részmarzs. Ebből tartalékolni kell, fizetni kell a költségeket, nyereséget kell képezni, így a kereskedelmi bankoknak szűkebb lesz a mozgástere a kamatversenyben.
A jelzálogbankok magas forrásköltségei most éppen a verseny ellen hatnak, hiszen ez még jobban összenyomja a kamatmarzsot. A kamatkülönbözet most 2,8-3 százalék körül alakul, a használt lakásra szóló hiteleknél januárban ez még 8 százalék volt. Ez alól részben vagy egészben függetlenítheti magát az OTP Jelzálogbank Rt. (OTPJ). A kamatcsökkentést az OTP-bankcsoport léphetné meg a legkönnyebben, hiszen nem különálló, hanem szervesen a bankhoz tartozó jelzálog-hitelintézettel dolgozik, így van mozgástere, és az OTP Bank, valamint az OTPJ eredménye együttesen jelenik meg a konszolidált mérlegben.
A kamatverseny feléledését indokolná, hogy a szűkülő hitelkeresleti piacon mindenkinek többet kell tennie a rosszabb feltételek mellett is hitelfelvételre hajló kevesek megnyeréséért. Akadnak bankárok, akik váltig állítják: verseny márpedig lesz. (Persze a kamatok akkor is magasabbak lesznek a mainál.)
A romló feltételek miatt több kereskedelmi bank is a Magyar Külkereskedelmi Bank nyári döntéséhez hasonló lépésre kényszerülhet. Az MKB a rendeletmódosítást követően beszüntette az egyéves kamatperiódusú hitelek értékesítését, annak kamatmarzsa ugyanis túlságosan beszűkült. Hasonló történhet most is.
Azok az igazán szerencsések, akik a nyáron módosított rendelet hatálya alatt vettek fel hiteleket, hiszen nekik az új lakásoknál mindenképpen 5, a használtaknál 6 százalék a kamatplafon, amíg a hitelük le nem jár.
A 2003. június 16-a előtt kötött szerződéseknél az évente változó kamatozású hitelek vannak veszélyben, hiszen azok az éves kamatfordulókor átértékelődnek. Mivel most magasan állnak az állampapírhozamok, akiknek ebben az időszakban állapítják meg a következő egy évre esedékes kamatot, igen rosszul járhatnak. A június 16-a előtti, egyéves kamatperiódusú hitelekre ugyanis nem állapított meg fix kamatplafont a rendelet. Egyes kiegészítő kamattámogatású konstrukcióknál is élhetnek kamatemeléssel a bankok.
