Több elemző is erősen kifogásolta az utóbbi években, hogy a lakosság vagyonának mind nagyobb hányadát teszik ki az ingatlanokba „dermedt” összegek. Ez a pénz ugyanis teljes egészében kikerül a pénzügyi vérkeringésből, így - napjaink legnagyobb problémájaként - nem vehet például részt a költségvetési hiány finanszírozásában. (Persze nem megy tőkepiaci befektetésekbe vagy éppen banki trezorokba sem.)
A kedvezményes lakáshitelezés hatására az ingatlanvagyon robbanásszerűen tovább nőtt, a háztartások esetében pedig két éve reálértéken egyre gyakrabban nettó finanszírozási igényről (a hitelfelvétel nagysága meghaladja a pénzügyi megtakarításét) beszélhetünk. Sokan szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy az új rendelkezések egy csapásra változtatnak ezen a helyzeten.
A tényezők többsége pedig szerintünk ebbe az irányba mutat. Nemcsak a kölcsön drágítása, a kirívóan magas reálkamatok is megtakarításra ösztönözhetnek.
Cikkünk a III. oldalon ä
