Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Bálint Attila főosztályvezető, Raiffeisen Bank
A szabad pénzeszközökkel most rendelkezők szerencséseknek nevezhetők, számukra leegyszerűsödött a befektetési képlet. Jelenleg ugyanis olyan helyzet állt elő, ami meglehetősen ritka: kockázatmentes instrumentumokat lehet döbbenetes hozamok mellett vásárolni. Az állampapírok még az ötéves futamidőnél is tíz százalék feletti hozamot biztosítanak, amit fundamentálisan semmi sem indokol. A tőkepiaci szereplők számára persze közel sem ennyire kedvező a kép. Természetesen az állampapír-piaci befektetések sem veszélytelenek, de fontos érzékelni: az esetleges további hozam-, illetve kamatemeléseknél sem az a helyzet, hogy valaki elveszíti a vagyonát. Valutaválságra következtetni ugyanis mindenképpen túlzás lenne. A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) ráadásul van még bevethető eszköztára a helyzet kezelésére. Elképzelhető, hogy a jónál még jobb reálhozam mellett lehet majd befektetni, de a pénzüket most is (szomorúan) vonzó feltételekkel elhelyezőkét ez nem feltétlenül kell hogy befolyásolja. A kötvényalapok viszont csak akkor térhetnek igazán magukhoz, ha az MNB csökkenti az alapkamatot. Látványos javulásra azonban egyhamar nem igazán lehet számítani. A befektetési palettán most célszerű a kötvényeknél a közvetlen, az ingatlanoknál inkább a közvetett formát választani. Az ingatlanalapok jegyeinek birtoklása kisebb gondot okoz, mint ha a pénz direkt módon ingatlanban feküdne, ezek az eszközök likvidebbek, ráadásul az általában euróban rögzített bérleti díjak miatt a forintgyengülés még értéknövelő is lehet.
Aczél Gábor, az MKB Bank private banking területének vezetője
A hosszú lejáratú állampapírok tulajdonosai most jelentős árfolyamveszteséget szenvedtek el. Kérdéses azonban, hogy egy ilyen instrumentumból érdemes-e kiszállni, ezzel realizálva a negatívumot. Az érintetteknek most érdemes egyedileg végigszámolniuk, mivel vesztenek többet, a gyors likvidálással, vagy azzal, ha beletörődve az elméleti hozamveszteségbe, lejáratig megtartják a papírokat. Vízválasztó a 2-3 hónapos időtáv lehet. Ilyen lejáratnál ugyanis mindenképpen ajánlható az eladás. Átszállni azonban egyelőre szintén csak rövid távú papírokba célszerű. Az esetleges hozamemelkedés esetén ugyanis innen gyorsan át lehet váltani a kedvezőbb feltéteket kínáló kötvényekre. Amikor azután bekövetkezik a hozamszintek stabilizálódása, akkor már egyértelműen a hosszabb futamidők érdemelnek kiemelt figyelmet.
A részvényeket a private banking területen dolgozók mindig csak kifejezetten hosszú távra ajánlják, így Aczél a magánbefektetőknek ezen a téren alapvető módosítást most sem javasol.
Haás Péter, az OTP Bank kiemelt privát banki vezetője
Az a turbulencia, ami az állampapírpiacon jelenleg kialakult, nem igazán érintette a részvénypiacot. Az a tankönyvi összefüggés ugyanis, hogy a kamatok emelkedése negatívan befolyásolja a részvénypiacokat, a fejlett piacokon érvényes elsősorban. Hazánkban speciális a helyzet, hiszen a részvénypiaci teljesítményeket más tényezők befolyásolják (például konvergenciasztori, értékeltségi és kockázati spreadek). Tény persze, hogy a megemelkedett kamatszint kapcsán a reálkamatok is nőnek, és ha valaki kockázatmentes befektetéssel tud elérni öt-hat százalék körüli reálkamatot, akkor meggondolja, hogy érdemes-e részvénypiaci rizikót vállalnia. A borús makrokép mindenképp beárnyékolja a részvénybefektetők hangulatát is, a jelenlegi események viszont most egyértelműen az állampapírpiacot helyezik fókuszba. Sajnos az idei év megtanította a befektetőket arra, mi is az a piaci kockázat az állampapíroknál. Az a sztereotípia, hogy az államkötvényeken nem lehet veszteni, csak akkor igaz, ha a befektetők a lejáratig megtartják a papírokat. A vásárlás és a lejárat között az állampapírok ára is ingadozik, akárcsak a részvényeké (bár korántsem olyan mértékben). A mostani állampapír-piaci turbulencia kapcsán felmerülő árfolyamcsökkenés leginkább a kötvényalapok tulajdonosainál egyértelmű, ahol a nettó eszközértékben naponta tükröződik az állampapírok árfolyamvesztesége.
Ami a befektetési lehetőségeket illeti, ha valaki hisz az MNB és a kormány által felvázolt középtávú inflációs pályában, akkor az állampapírpiacon jelenleg elérhető 5 százaléknyi éves reálkamat már igen kecsegtető. Azt kell átgondolni, hogy most évekre be lehet „zárni” a pénzt 4-6 százalékos reálkamatra. Ez annak ellenére vonzó lehet, hogy arra koránt sincs garancia, hogy a 300 bázispontos pénteki kamatemelés végleges megoldást jelent, és néhány hét múlva nem generálódik-e újra ugyanaz a probléma, ami akár további kamatemelést eredményezhet.
