Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A magyarországi hitelkártyaszám, de az ezekkel a plasztikokkal lebonyolított forgalom tekintetében is több pénzintézetnél robbanásszerű bővülésre számítanak. Ettől nyilvánvalóan nem független, hogy folyamatosan szélesedik a paletta. Legutóbb a CIB Bank lépett piacra a Matávval együttműködve új - kizárólag a vezetékes telefonokat kínáló társaság egyéni előfizetőinek szánt -, Rubin elnevezésű bevásárlókártyájával. A CIB egyébként alig egy éve indította el bevásárlókártya-programját, amelynek sikerét a kibocsátott plasztikok száma, de több együttműködő partner (Media Markt, Euronics, Photo Hall) megnyerése is fémjelez.
Még karácsony előtt a Volksbank indíthatja el hitelkártyáját. A pénzintézet ezzel először kiemelt ügyfeleinek akar kedveskedni. Az arany plasztikot azután a következő évben követheti a tömegesebb igények kielégítésére szánt klasszikus hitelkártya. A közeljövőben a creditcardpiacra beléphet a HVB Bank is, a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) pedig - tudtuk meg a pénzintézetnél - már meglévő kínálatának bővítését fontolgatja. Az OTP Bank komplett hitelkártyaprogramot valósít majd tervei szerint meg.
A különösen tehetős ügyfeleknek egészen biztosan nem kell sokáig várniuk arra sem, hogy aranyplasztikjukat platinára válthassák fel. A Volksbank eredetileg ezt a kategóriát célozta meg, de végül úgy látták: erre még nem érett meg az idő. A hitelkártyapiacon azonban annyira felgyorsultak az események, hogy nem lehet hosszú az ilyen megállapítások élettartama sem. (Több banknál is rebesgetnek már platinaterveket.)
A jelenlegi körülmények között viszont úgy tűnik, a legnagyobb sikert nem a leggazdagabbaknak szánt plasztikokkal lehet aratni. A pénzintézetek persze ezek használatára különböző akciókkal is igyekeznek ösztönözni ügyfeleiket. A CIB Bank a hitelkeret megemelésével akarja a karácsonyi bevásárlásokat segíteni. Az OTP Bank 2004. június 30-áig saját bankjegykiadó automatájánál (ATM) nem számít fel jutalékot és a havi 200 forintos zárlati díjtól is eltekint. (Utóbbihoz hasonló költséget egyébként jelenleg - ott ez havonta 300 forintot tesz ki - kizárólag az MKB alkalmaz.)
A Citibank több kampányfogást is bevet. Annak, aki december 31-éig (az akció október 20-án indult) igényel Citibank Arany vagy Ezüst hitelkártyát, az éves díj felét elengedik. Amennyiben valaki az említett időszakban váltott Arany vagy Ezüst hitelkártyáját aktiválja és az Ezüst hitelkártyával legalább ötvenezer, Arany hitelkártyával pedig százezer forintot költ 2004. január 31-éig, az éves díj második felét sem kell megfizetnie. Egyedülálló ajánlat jelenleg a magyar piacon, hogy a Citibank november 1-jétől ügyfeleinek az eddigi 46 nap helyett akár 51 napos kamatmentes költési lehetőséget is biztosít, ha a fizetési határidőre a felhasznált hitelkeret teljes összegét visszafizetik.
A tapasztalat szerint egyébként a többség nem nagyon figyel arra, hogy a kamatmentes perióduson belül maradjon. Az MKB-nál elmondták: az ügyfelek csupán a kártya igénylését követő első fél évben ügyelnek arra, hogy a teljes összeget a türelmi időszak alatt maradéktalanul visszafizessék. A későbbiekben - fejtették ki a banknál - fokozatosan hozzászoknak a kártya által kínált előnyökhöz. (Értsd: zokszó nélkül fizetik az ilyen kölcsönök meglehetősen borsos díját.)
Az „átcsúszás” aránya minden hónapban 60 százalék körüli (plusz-mínusz 5 százalék) az Inter-Európa Banknál és kétharmados a CIB-nél. A K&H ügyfeleinek háromnegyede fizet kamatot, de itt az arány nem annyira stabil, mint például az IEB-nél.
Az üzletág viszonylag rövid múltja miatt még nem halmozódtak fel behajthatatlan tartozások a bankoknál, de ennek a hitelkártyák igénylésekor bevezetett keményebb feltételekkel mindenki elejét is szeretné venni. A jövedelemi elvárások több banknál óvadékkal is kiválthatók.
Az igazolt jövedelem, illetve az óvadék mellett ügyfeleitől szinte mindenki 2-3 hónapos banki számlamúltat (bármely pénzintézetnél) és 3 hónaptól egy évig terjedő folyamatos munkaviszonyt is elvár. Az állampolgári megbízhatóságot a hitelkártyák esetében (hasonlóan az egyéb kölcsönökhöz) érzékelhetően növeli a saját névre szóló vezetékes telefon. Ez a CIB Rubinjánál egyértelmű (ahol eleve Matáv-előfizetőknek szól a konstrukció), de a creditcard igénylésekor feltétel az MKB Bankban, és amennyiben valaki alkalmazottként jelentkezik, akkor a Raiffeisennél is.
A szigorú kikötések miatt a bankok többségében odáig sem jut el valaki, hogy hitelkártya-kérelmét elutasítsák (mivel be sem fogadják azt). Lapunk kérdésére az IEB Budapesten elenyésző, és vidéken is igen alacsony elutasítási arányról számolt be. Hasonlóan nyilatkozott az MKB, míg a Raiffeisen ehhez képest magas, 20-30 százalékos nem elfogadott plasztikkérelmet tart nyilván. Akik aztán átesnek a rostán, viszonylag hamar kezükben érezhetik kártyájukat. A leggyorsabbak közé tartozik a Raiffeisen, ahol optimális esetben az igénylést követő ötödik munkanapon megérkezik a plasztik. Az IEB esetében egy hét, a Citibanknál 10 nap, míg a többieknél általában két hét körüli ez az idő.
Ezt követően többnyire még hátravan az aktiválás, majd megkezdődhet a költés. A tranzakciók között az MKB tapasztalata szerint legfeljebb 10 százaléknyi a készpénzfelvétel, de a hitelkártyával felvett készpénz összege jóval magasabb, mint a folyószámlákhoz kapcsolódó bankkártyák esetében. A kártyákkal lebonyolított vásárlások összege a presztízskártyákhoz hasonló költési szokásokat jelez. A vásárlásokon belül jóval magasabb a belföldön történő tranzakciók száma, a külföldi vásárlások esetén viszont az egy vásárlásra jutó forgalom majdnem duplája a belföldinek. A K&H Bank hitelkártyáival négyszer annyi vásárlási tranzakciót végeznek, mint készpénzfelvételt. A Raiffeisennél arról tájékoztattak, hogy eleinte meglepően nagy volt a készpénzfelvétel aránya. Ez azután, ahogy az ügyfelek „megtanulták” a plasztikok működését, jelentősen csökkent. Ma már a kártyabirtokosok itt is elsősorban vásárlásra használják kártyájukat.
A használati szokásokkal kapcsolatban a legrészletesebb tájékoztatást a CIB Banktól kaptuk. Itt 2003. év első kilenc hónapjának adatai szerint a hitelkártya típusú termékeket átlagosan havonta öt alkalommal használták a kártyabirtokosok, ami lényegesen meghaladja a debit kártyák használatának gyakoriságát. Míg a debit kártyával végzett tranzakciók kétharmada ATM-készpénzfelvétel, a CIB-Hitelkártya esetében a kártyabirtokosok a tranzakciók több mint 90 százalékában vásárlásra használják kártyájukat. (A bevásárlókártya másra nem is alkalmas.)
A kártyával történő vásárlások átlagos összege a CIB-hitelkártya esetében közel 50 százalékkal magasabb, mint az a bank debit kártyáinál tapasztalható. A bevásárlókártya esetében az egy vásárlási tranzakcióra jutó összeg elmarad a debit kártyák adatától, amelyet az magyaráz, hogy a bank kifejezetten a hétköznapi, kisebb összegű bevásárlások használatára ösztönzi az ügyfeleket. A bevásárlókártya-birtokosok fele havonta 2-5 vásárlást bonyolít le, ugyanakkor nagyon magas a havonta 6-10 alkalommal a bevásárlókártyával fizető ügyfelek aránya is. A CIB szerint a bevásárlókártya marketingkoncepciójának sikerét jelzi, hogy a vásárlások 75 százaléka hiper- és szupermarketekben, élelmiszerüzletekben történik.
