A magánszemélyeket leginkább valószínűleg az izgatja, hogy a bankszámlájukon lévő pénz legyen biztonságban. A bankrablások ezt (a pénzintézet által kötött biztosítások miatt) semmiképpen sem veszélyeztetik. Kellemetlen meglepetésre a folyószámlákhoz tartozó bankkártyák elvesztése vagy ellopása esetén kerülhet sor. A védekezés ebben az esetben elsősorban azt kívánja, hogy a plasztik PIN-kódja semmiképpen se legyen a kártya közelében felírva (a fáma beszél olyan esetről is, amikor valaki magára a plasztikra írta fel a számot). A további védekezés legkönnyebb és legolcsóbb módja alighanem az, ha a számlatulajdonos megrendeli a mobilbanki szolgáltatást is. Ma már meglehetősen sok bank kínálja az úgynevezett light verziót ügyfelei számára díjtalanul. A szolgáltatás lényege: ha a bankkártyát valamilyen elektronikus leolvasó berendezésnél (POS) használják, akkor a plasztik tulajdonosa erről sms-t kap a mobiltelefonjára. Rossz esetben is így csak a „leleplező" használat során keletkező kár éri a számlabirtokost. A plasztikot ugyanis nyilvánvalóan azonnal letiltja (persze ez a mozzanat is fontos!). Ennek módját is igyekeznek egyébként mindjobban megkönnyíteni a bankok (bár a gyors pótlás helyenként nem olcsó mulatság). Érdekes módon egyébként a mobilbanki (ezen belül különösen az sms-küldő) szolgáltatások hazánkban a világ más tájain tapasztaltnál jobban terjednek. Nyilvánvalóan nem kevéssé annak köszönhetőn, hogy a pénzintézetek igen visszafogott díjpolitikát követnek ezen a téren (még a minden számlamozgásról rendelt sms is - a bankok többségénél - csak néhány száz forintba kerül). A Magyar Nemzeti Bank kártyákkal kapcsolatos visszaélésekről készített legutóbbi jelentése szerint ez a bankoknak sem lehet rossz üzlet, mivel az sms-korszak beköszönte a károk drasztikus csökkenéséhez vezetett.
