A folyószámlák terén - mondta el a legnagyobb magyarországi bank főosztályvezetője, Tokodi Gábor - az elmúlt években igen jelentős változás zajlott le. Az OTP Bank ma már 2,5 millió magánszámlát vezet, és lényegében minden folyószámlához kapcsolódik egy bankkártya is. A számlákon tartott likvid pénz 300 millió, míg a lekötött 500 millió forint (ez egy nap adata!). Közüzemi számlafizetés az ügyfelek megbízásai alapján havonta átlagosan 3,1 millió esetben fordul elő, a többihez hasonlóan folyamatosan nő. A meghökkentően nagy számok egyértelműen jelzik, hogy a lakosság körében a bankszolgáltatás mára valóban a mindennapok részévé vált. Ezért - hangsúlyozta Tokodi - az OTP Bank igen jelentős erőfeszítéseket tett. Egyebek között például olyan komplex folyószámla-szolgáltatást kínál, amely egyszerűen mindent tud. A pénzintézetnek, bár nem elsőként lépett, az elektronikus megoldások terén is sikerült piacvezető szerepet elérnie. A bank ma 600 ezer elektronikus kapcsolattal (OTP-direkt) rendelkező ügyfelet tart nyilván.
A korszerű folyószámlához persze nemcsak az állandó átutalási megbízások, betétlekötés, kártya vagy éppen a telefonos vagy netes kapcsolat, hanem a hitellehetőség is szorosan hozzátartozik. A legnagyobb magyarországi bank ezen a téren - az A-B-C hitel bevezetésével - igen szellemes megoldást talált ki. A legutóbbi és a közeljövőre tervezett változtatások egyébként azt is pontosan mutatják, hogy a bank milyen üzletpolitikát követ. Ennek lényege röviden az, hogy az OTP a többi pénzintézettel folytatott harcban mindig felveszi a kesztyűt, de ezt általában egyetlen pillanattal sem teszi korábban, mint az feltétlenül szükséges lenne. Mérete és tőkeereje révén így is helyt tud állni, amit az is mutat, hogy minden előzetes jóslattal ellentétben piacrészesedése nemhogy csökkenne, hanem bizonyos területeken még nő is.
A várható módosításokkal kapcsolatban Tokoditól csak annyit sikerült megtudni, hogy az A, B és C hitel esetében a jelenlegi 800 ezer forintos összesen igénybe vehető határnál számíthatunk jelentős változásra. Az tény viszont, hogy a hónap közepétől a bank a klasszikus folyószámlakölcsönnek számító A-hitelnél az igénybe vehető keret maximumát a rendszeres jövedelem-jóváírás összegének kétszeresére emelte, ezt azonban számos konkurens már korábban is lehetővé tette. A-hitelből egyébként az OTP 700 ezret tart nyilván, a hitelkeret átlagos nagysága pedig 80-100 ezer forint. A kölcsönlehívóknál ez az érték 60 ezer forintot tesz ki. A maximum emelése tehát valószínűleg nem széles rétegnek szól.
A legmagasabb keretösszeg a bankok többségénél nem automatikusan lép életbe. A legszigorúbb ezen a téren alighanem a Konzumbank, itt ugyanis a számlanyitás után legfeljebb 20-50 ezer forintos hitelre számíthat az új számlabirtokos ügyfél. Három hónap után már akár a rendszeres jövedelemátutalás összegéig - és csak fél évet követően ennek kétszereséig - terjedhet a kölcsön. A maximum azonban ekkor is csak 300 ezer forint, miközben ma már több bankban is elképzelhető akár egymillió forint is. Utóbbihoz persze az általánosan alkalmazott séma alapján legalább félmillió forintos rendszeres havi jövedelemátutalás kell.
A számlamúlt alapján épített (három és hat hónapos) zsilipeket alkalmaz például a K&H és a Raiffeisen Bank is. Érdekes gyakorlatot követ a Citibank: az ügyfelek automatikus folyószámlahitel-keretüket igényelhetik telefonon is a CitiPhone Banking segítségével - amennyiben a számláikon levő pénz egyenlege eléri a 1,5 millió forintot. Egyébként a keret megnyitásához általában szerződéskötés kell.
A folyószámlahitelek (amelyek igazán az átmeneti fizetési nehézségek, a jövedelem beérkezése és a kiadások közötti esetleges időkülönbség áthidalására szolgálnak) lényegéhez tartozik a napi kamatozás. A pénzintézetek a kamatot általában csak a felhasznált kölcsönre és csak addig számítják fel, amíg a jövedelem beérkezésével a hitel nem válik automatikusan visszafizetetté. A séma az, hogy az ügyfél (jövedelme és a banki hitelbírálat által megengedett mértékben) hitelkeretet nyit. Ez az a bizonyos takaró, nyújtózkodni viszont nem feltétlenül kell ennek a széléig. A konstrukció vonzerejét éppen ezért finoman szólva is alaposan csökkentheti, ha a bankok úgynevezett rendelkezésre tartási jutalékot számítanak fel, vagyis a fel nem használt keretösszeg után is sápot szednek.
A rendelkezésre tartási jutalékot, a nem napi kamatozást vagy a nem automatikus jóváírást alkalmazó banki megoldások véleményünk szerint legfeljebb elnevezésük és nem lényegük alapján számíthatnak folyószámlahitelnek (a különböző címeken felszámított meghökkentő díjakról nem is beszélve). Az egyszeri nagyobb kiadásokra ugyanis célszerű más (például az OTP Bankban a B vagy a C, illetve akár a C plusz) hitelfajtát igénybe venni. Tény azonban, hogy a bankok által kínált szabad felhasználású - személyi - kölcsönök kondíciói (NAPI Pénzügyeink, július 17., III. oldal) sokkal kedvezőtlenebbek. Általános szabálynak tekinthető, hogy a személyi kölcsön a legdrágább, a folyószámlahitel olcsóbb, de a legkedvezőbb az a kölcsönfajta, amelynél valamilyen fedezet (kivéve, ha ez áru) bevonására van lehetőség.
A pénzintézetek között persze több is akad, amely nem csak egyféle folyószámlahitelt folyósít. A CIB Bank kínál egy betétőrző elnevezésű konstrukciót is. Az átmeneti pénzhiányt így a betét feltörése nélkül lehet áthidalni. A kamat ekkor 12 százalékos, amit ezerforintos kezelési költség növel. Az Erste ad kölcsönt munkáltatói kezességvállalással, vagy a saját lányánál kötött életbiztosítás fedezete mellett. A kamatnál ez az előbbi esetben 1, az utóbbinál pedig 2 százalékpontos előnyt jelent. Az Inter-Európa Banknál (IEB) a fedezet lehet államkötvény, amit 2 százalékpontnyi kamatlefaragással honorálnak.
A bankok többsége a kamat mellett közli a hitel minden terhét jelző teljes hiteldíjmutatót (THM) is. Táblázatunkban azonban ezt az értéket nem tüntettük fel, mivel korrekt kiszámítása csak több önkényesen választott kikötéssel tehető meg. A folyószámlahitel sajátosságát pedig éppen felhasználásának egyedisége jelentheti.
