Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az eddigi adatok alapján úgy látszik, hogy az idén a kártyaüzletágon belül a legdinamikusabb fejlődés a céges plasztikok terén következett be. A képet persze árnyalja, ha figyelembe vesszük, hogy a bázisadatok igencsak alacsonyak voltak. A kifejezetten üzleti jellegű kiadások fedezésére kibocsátott business kártyák száma a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az előző év végén kissé meghaladta a 148 ezret, ami nem érte el a kibocsátott kártyák 3 százalékát sem. Számításaink szerint egyébként az üzleti kártyák mintegy negyedét, 36 ezernél is több plasztikot lehetett ugyanakkor a magasabb presztízsű kategóriába sorolni. Az üzletemberek rendelkezésére bocsátott, kifejezetten céges aranykártyák száma azonban a közhiedelemmel ellentétben viszonylag csekély volt, alig haladta meg a 3 ezret.
A bankok az általuk kiadott céges plasztikokról (nyilvánvalóan a néha alighanem nevetségesen alacsony darabszámtól sem függetlenül) nem szívesen beszélnek. A többség arról sem hajlandó nyilatkozni, hogy a kártyahasználati adatok (a darabszám mellett ugyanis cseppet sem mellékes, hogy egy-egy plasztikot milyen sokszor és mekkora értékeket mozgatva vesznek igénybe) szerint a business kategória vajon mennyiben szolgálja a cégek napi gazdálkodását. A K&H Bank illetékese legalább annyit elmondott: valószínűnek tartják, hogy a céges plasztikokat inkább személyes használatra veszik igénybe.
Tapasztalataik szerint azonban ekkor is a munkával kapcsolatos költségeket fizetik a kártyákkal (például kiküldetés, üzleti vacsora), egyértelműen ritkábbak a nagyobb összegű beszerzések.
Az OTP Bankban (amely pedig több kategóriában kínál üzleti plasztikokat) ezzel kapcsolatos kérdésünkre szemérmesen csak annyit közöltek: nem kísérik figyelemmel, hogy az üzleti kártyák a menedzserek személyes céljaira vagy cégük készpénzkímélő gazdálkodására szolgálnak-e. Az üzleti kártyák használatára vonatkozóan - hangsúlyozták - a cégek belső szabályozása az irányadó.
A készpénzfelvétel és vásárlás arányát tekintve számos különbség található a magán- és az üzleti kártyák között. Utóbbiak esetében sokkal magasabb (60-70 százalékos) arányú a vásárlások száma, és külföldön is magasabb a tranzakciószám. A kártyabirtokosok közül általában is többen és gyakrabban használják a kártyáikat, mint a lakossági ügyfelek. Az MNB összesített adatai szerint egyébként a business kártyák esetében a készpénzfelvételek aránya több éve 56 százalék körül alakul.
Az MNB 2002-ről készített összefoglalójában már a kártyaüzletág egészében a valódi készpénzkímélő használat felé való eltolódást hangsúlyozza. Ilyen körülmények között határozottan meglepő, hogy a legnagyobb magyarországi pénzintézet ettől markánsan eltérő trendekről számolt be. Az OTP Bankban - tájékoztatásuk szerint - miközben a kártyaszám évente 20 százalékkal gyarapszik, az ATM-készpénzfelvétel 25 százalékot meghaladó mértékben, a vásárlás viszont mindössze évi 10 százalékkal nő. Ezeket az adatokat ráadásul a pénzintézet az üzleti plasztikokkal kapcsolatban közölte.
Hasonlóan meghökkentőek az Inter-Európa Bank (IEB) számai. Itt ugyanis (szintén a business kategóriában) a tranzakciók összegének 77 százalékát a készpénzfelvétel jelenti és csak 23 százalékát a vásárlás - tudtuk meg. Az egy vásárlásra jutó összeg egyébként az IEB-nél átlagosan 60 ezer, míg a készpénzfelvétel 18 ezer forint.
