A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint az idén a háztartások banki betételhelyezési szokásai alapvetően megváltoztak. A látra szóló betétek aránya a tavalyi 40 százalék körüli szinttel szemben az év első hónapjaiban rendre 70 százalék körül alakult. Elgondolkodtató ugyanakkor, hogy az éven túlra lekötött betéteknél is igen jelentős volt a növekedés. A lekötött betétek állományán belül általában egyszázaléknyi a 12 hónapnál hosszabb időre elhelyezett összeg, a 2003-as adatok szerint viszont ezek aránya csaknem megháromszorozódott. Igaz, az egy évnél hosszabb időtávra lekötött betétek értéke még így is meglehetősen csekély, a tízmilliárdos szinthez közeli.
Az adatokat statisztikai módszerekkel vizsgálva egyszerűen nem mutatható ki összefüggés a betételhelyezési kedv és a kamatok alakulása között (a magasabb kamat mintha éppen ellenkezőleg, elvenné a megtakarítók kedvét). A lekötött betétek és az ezekre érvényes kamatok nagysága közötti korrelációs együttható negatív szám, bár a 0,14-os érték olyan laza kapcsolatot jelez, hogy ennél az előjel már lényegtelennek tekinthető.
Abban az esetben azonban, ha az adatsorból kiszűrjük a tavaly decemberi és az azt követő értékeket, a kép jelentősen módosul. Nem zárható tehát ki, hogy az utóbbi hónapokban nem a háztartások szokásai változtak meg. Az említett időszak ugyanis a spekulációs céllal Magyarországra zúdult forró pénzek bejövetelének és helykeresésének időszaka volt. Könnyen lehet tehát, hogy az arányszámok módosulását ezek az „idegen” források idézték elő. Ha így van, akkor a következő hónapokban már a korábbi trendek helyreállására kell számítanunk.
