Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Már egy tucatnyi bank kínál internetes számlavezetési lehetőséget. Ezeknek a szolgáltatásoknak a színvonala ma még meglehetősen eltérő, de a fejlesztések terén a pénzintézetek most határozottan gyorsítottak. A Raiffeisen Bank új alkalmazása – tudtuk meg Szabó Kristóf főosztályvezetőtől – már tesztelés alatt áll. A változtatás, amely több egyszerű átalakításnál, az ügyfelek számára számos kényelmi megoldást (például személyre szabható megjelenés, sokoldalú keresési funkciók, különleges információk) hoz majd. Mint a főosztályvezető elmondta, a most bevezetni tervezett új szisztéma nemcsak eddigi hátrányaikat – a Raiffeisen ugyanis az egyik első volt, amely a világhálón biztosított számlavezetési lehetőséget – szünteti meg, hanem a versenytársakkal szemben előnyt is hoz.
Persze ilyen gondolatok nem csak a Raiffeisen esetében születtek. Piaci újdonság bevezetésére készül a CIB Bank is. Erről azonban egyelőre csak annyit árultak el, hogy az a kis- és közepes vállalatok igényeihez igazodik majd.
Az OTP Bankban sem tétlenek. A pénzintézet a napokban teszi lehetővé az állandó átutalási megbízások törlése, szolgáltatói megbízások kezelése online tranzakciókat. A legnagyobb magyarországi pénzintézet illetékesei egyébként úgy vélik, hogy a netes csatornáknál a legfontosabb szempont várhatóan a kényelmi funkciók előtérbe kerülése lesz. Ennek megfelelően az OTP elektronikus szolgáltatásainak folyamatos fejlesztésére készül.
A valódi ugrás azonban az lenne, ha a magyarországi pénzintézetek a neten is integráltan kínálnák a banki és a befektetési szolgáltatások teljes körét. A CIB Bank ígérete szerint rövid időn belül lehetőséget teremt majd a jelenlegi online befektetési lehetőségek – állampapír, CIB befektetési alapok jegyei és Kincsem-kötvény – mellett részvények adásvételére is, illetve az értékpapírszámlákra beadott megbízások áttekintésére, a még nem teljesült tőzsdei megbízások visszavonására. Az Inter-Európa Bank (IEB) érdekes módon inkább eBroker rendszerét fejleszti külön. A közeljövőben itt már állmapapírokkal is lehet kereskedni. A Raiffesen a brókerrendszer integrálását az év végére tervezi.
Mint Szabó Kristóf elmondta, ügyfeleik ma is kiválóan használhatják mindkét, arculatában teljesen konzisztens megjelenésű számlatípust. A hátrány csupán annyi, hogy kétszer kell belépni. A főosztályvezető egyébként az ilyen fejlesztések késlekedését jogi és technikai akadályokkal (megfelelő felhatalmazásokra van szükség, illetve a kétféle rendszer szinte mindenütt alapvetően eltérő), de a részvénypiaci érdeklődés szinte teljes hiányával is magyarázza.
A netes bankolás az értékpapírszámláktól eltérően az általunk megkérdezett bankok szerint egyre népszerűbb. A piacvezető ezen a téren kétségkívül az OTP Bank, ahol az internetbanki szerződések száma két év alatt 78 százalékkal, 236 ezer fölé nőtt. Ráadásul az elektronikus csatornát használó (az átlagnál nagyobb egyenleggel rendelkező) ügyfelek 30 százaléka nemcsak informálódásra, hanem átutalások indítására is igénybe veszi a netet.
A CIB netbanki ügyfeleinek a száma megközelíti a 19 ezret, az átutalást is indítók aránya pedig meghaladja a 60 százalékot. A folyamatosan növekvő számú felhasználók – tudtuk meg a pénzintézetben – többsége magánszemély, a forgalom terén azonban a cégek vezetnek. A vállalati szegmens ráadásul az utóbbi időben ügyfélszám alapján is valamivel gyorsabban bővül mint a lakossági.
Az IEB BankWEB és BankoNET rendszeréhez – közölték a pénzintézetnél – összesen mintegy 17 ezer felhasználó tartozik. Ők bonyolítják viszont le az összes banki megbízás 29 százalékát. Az összérték terén még magasabb, 32 százalékos az arány.
A Budapest Bank (BB) több mint tízezer hálós ügyfelet tart nyilván. Közülük csak minden ötödik cég. A pénzintézet arra számít, hogy az online csatornát használók száma hosszabb távon is igen dinamikusan, évi 60 százalékkal gyarapodhat. A neten egyébként – tudtuk meg – havonta több milliárd forintos forgalmat bonyolítanak le a bank ügyfelei. A magánszemélyek között is csak elvétve akad olyan, aki csupán egyenleget és számlatranzakciót néz, tehát a BB megfogalmazása szerint a szolgáltatást passzívan veszi igénybe.
A Raiffeisen ezzel kapcsolatban kissé eltérő tapasztalatokról számolt be. Ott az online tranzakciókat végzők arányát tartják alacsonyabbnak. Tény viszont, hogy a Raiffeisen a lakossági átutalások 10 százalékát végzi. Az ügyfélszám alakulásával a legelégedetlenebbek azonban a K&H Bankban. A pénzintézet lakossági e-bankos ügyfeleinek száma csak lassan nőtt, az idén márciusra megközelítetve a 4500-at. A K&H ezt az általuk alkalmazott technológia csekély elterjedtségének tudja be. Éppen ezért itt is terveznek átalakításokat. A várható fejlesztésekről azonban csak annyit sikerült megtudnunk, hogy azok a dinamikus növekedés érdekét szolgálhatják majd.
A K&H példája jól mutatja, hogy a biztonságra törekvés a népszerűség kárára is mehet. Ez a pénzintézet ugyanis egyedüliként alkalmaz chip-kártyás azonosítási technológiát. Ez azt jelenti, hogy az ügyfeleknek a rendszer használatához még egy külön leolvasó berendezésre is szükségük van.
A kockázatok csökkentése érdekében külön berendezést használ a HVB Bank is, egy úgynevezett token áll ennek a szolgálatában. A token generálja a szabványos 128 bites SSL titkosítás és felhasználói azonosító mellett a rendszerbe belépéshez szükséges egyszer használatos biztonsági kódot.
A legújabb netes szereplő, a Konzumbank az online átutalásokat rövid szöveges üzenetekkel (SMS) való hitelesítéssel teszi lehetővé. Bizonyos összeghatár felett pedig a pénzintézet SMS-en keresztül küld az ügyfél számára egyedi (csak egyetlen alkalommal használható) időlimites kódot. A BB is hasonló módon védi ügyfeleit. Az emailen, illetve SMS-ben küldött egyszeri, úgynevezett második szintű, csupán 10 percig hatályban lévő jelszó helyett azonban az azt igénylők alternatív, ilyen típusú kötöttségektől mentes megoldást is választhatnak. A BB ugyanis – mint hangsúlyozták – felismerte, hogy az ügyfelek nem szeretik helyhez kötötten használni az internetet.
A szabadabb használatnál is lehet azonban csökkenteni a kockázatot. Ezt több bank is megteszi azzal, hogy az online tranzakciók esetében limitálja az utalható összeget. A Volksbank különböző limitcsomagokat alkalmaz, amelyek között viszont kissé nehézkesen, a szerződés módosításával lehet mozogni. A Raiffeisen esetében is megtalálhatóak a limitek, amit Szabó Kristóf szerint a biztonság mellett a nethasználati szokások is indokolnak. Az ügyfelek ugyanis legfeljebb néhány tízezer forintos átutalásokat indítanak a hálón.
