Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A bankokban ma már a számlanyitáshoz szinte automatikusan hozzátartozik a kártyaigénylés. Sok pénzintézet ennek keretében első éves kártyadíj nélkül bocsátja az ügyfél rendelkezésére a legegyszerűbb, ám már nemzetközi használatra is alkalmas plasztikot. A Kereskedelmi és Hitelbank (K&H), az OTP és a Raiffeisen minden esetben eltekint az első éves díjtól Visa Electron vagy Cirrus/Maestro kártya igénylésekor. A CIB Bank ugyanakkor csak az XL-számla nyitása esetén mond le az 1000 forintos kártyadíjról, míg - többek között - a Postabank a diákhitel-szerződésekhez ad ingyenesen kártyát. A Budapest Bank (BB) és a Konzumbank a későbbiekben sem számít fel pluszköltséget, bár a Konzumbank egyik képviselője szerint ez a szabály könnyen változhat.
A CIB 1000 forintos éves díja egyébként megfelel az átlagnak, a pénzért adott kártyákért a legkevesebbet - 600 forintot - az Inter-Európa Bank (IEB), a legtöbbet, évi 1500 forintot pedig a Raiffeisen kér el. Meglepetésre az egyik legegyszerűbb plasztik esetében is fenntartja magának a jogot az Általános Értékforgalmi Bank (ÁÉB), hogy azt egyedi elbírálás alapján, a bankban elhelyezett óvadék mellett bocsássa csak ügyfele rendelkezésére.
A számlához kötött bankkártyákhoz a pénzintézetekben egy vagy több társkártya igényelhető. A főkártya díját kéri el a partnerkártyáért a pénzintézetek többsége, de találunk példát árcsökkentésre is. A CIB esetében a társkártya 300 forinttal kerül kevesebbe, míg a Raiffeisen és az ÁÉB ügyfelei a főkártya díjához képest 500 forintot is spórolhatnak évente, ami az ÁÉB esetében 50 százalékos díjcsökkenést jelent.
Nem árt, ha a kártyatulajdonosok tudják: akkor is sokba kerülhet kártyájuk elvesztése, ha épp nem élnek vissza vele. A bankkártya letiltása átlagosan 1000 forintba kerül, ám a szerencsétlenül járt IEB-ügyfélnek kapásból ötezer forintja bánja, ha kártyája eltűnését kénytelen bejelenteni. A legolcsóbban a BB ügyfelei ússzák meg a dolgot, nekik ugyanis ingyen jár ez a szolgáltatás is.
Az eltűnt-elveszett kártyát pótolni is kell. Ez a bankok többségében egy újabb éves díj lerovását jelenti, de például a Postabankban a korábbi 1000 forint helyett 500-at, az OTP fiókjaiban 800 helyett 450-et kell fizetni. Amit az ügyfél a letiltással megspórol a BB-nél, azt az új kártya igénylésekor „beáldozza”, hiszen példátlanul magas, 1500 forintos az újragyártás díja. Ebből a szempontból talán jobb a K&H megoldása, ahol az 1500 forintos bankkártyatiltás díja egyben az új kártya előállításának költségeit is tartalmazza.
A kártyatranzakciók között a fizetés természetesen minden bankban ingyenes, akár itthon, akár határainkon kívül használjuk vásárlásra a plasztikot. A pénzfelvételért elkért összegek tekintetében viszont igen jelentősek a különbségek. A saját banki pénzkiadó automata (ATM) használatáért egyáltalán nem kér pénzt a CIB Bank. A másik végletet a Konzumbank képviseli, amely kénytelen a K&H automatákat sajátként kezelni, s az itteni tranzakciókért 180 forintot elkérni.
Nincsenek saját termináljai a Raiffeisennek sem, de az Euronettel kötött megállapodás alapján bizonyos Euronet ATM-ekből 50 forintért lehet pénzhez jutni.
Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a Konzumbank esetében a legdrágább a tranzakció. Nagyobb összeg felvételekor ugyanis azoknál a bankoknál többet fizethetünk, amelyek a díjat a felvett összeg arányában határozzák meg - felső limit nélkül. Az ilyen konstrukcióknál az Erste és az OTP józan önmérséklettel 350, illetve 500 forintban határozza meg a számláról maximálisan leemelhető összeget, az ÁÉB, a K&H és a Postabank (Pb) viszont nem tartotta fontosnak, hogy korlátozza magát.
Az ATM-mel egyáltalán nem vagy csak csekély számban rendelkező bankok számára célszerű független hálózatüzemeltetővel megállapodni. (Korábban volt rá példa, hogy egy kis bank a BB ATM-hálózatának használatát is kedvezményessé tette, de ez ma már a múlté.) A Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) például valamennyi euronetes tranzakciót saját banki tarifájával számol el. A Raiffeisen esetében a szuperkedvezményes pénzkiadók mellett a további Euronet ATM-nél 100 forinttal olcsóbban lehet bankolni, mint az idegen banki berendezéseknél. Az Erste Banknál az előny mindössze 25 forintra apad, míg a BB fix 175 forintot von le az Euronet-tranzakciók után, ami - tekintve, hogy a többi bank esetében a felvett összegtől függő a díj - minimum 25 forintos előnyt jelent az ügyfélnek. A HVB Bank ügyfele valamennyi Giro-elszámolású (GBC) automatánál 100 forintos kedvezménnyel, 170 forintért bankolhat.
Idegen bank pénzkiadójából legkevésbé az OTP-ügyfeleknek éri meg a pénzfelvét, hiszen a legkisebb összeg kivételekor is 450 forintot számláz a pénzintézet, amelynek mentségére szolgáljon, hogy a legszélesebb automatahálózattal rendelkezik az országban. Nem maximálja a pénzfelvét költségét az ÁÉB és a BB, ez utóbbi esetében már indulásnak is erősnek tűnik a 100 forint+1 százalékos jutalékszint.
A saját bankfiókban történő pénzfelvételt egyedül a Konzumbank támogatja - a már említett okokból - olcsóbb díjjal. A pénzintézetek egy része nem tesz különbséget a saját ATM és a banki alkalmazott „használata” között, ám a legtöbb bank többletösszeget kér az ügyféltől, ha az a kezében lévő kártya ellenében a fiókbeli ügyintézőt zaklatja. A legkomolyabban a BB „büntet”. Azt pedig, hogy a bank ügyfele egy másik pénzintézet pultjánál kérjen pénzt, szinte minden pénzintézet keményen bírságolja. A postahivatali pénzfelvétel - a stratégiai szövetség kapcsán érthető okokból - saját bankfiók használatának minősül a Postabank esetében, de a más bankokban alkalmazott díjtételnél 100 forinttal kevesebbet kér el a CIB is a postai pénzfelvételért.
Pénzbefizetésre csak a bankok egy részének néhány készüléke alkalmas. (Volt olyan bank, ahol állították: Magyarországon nincs olyan pénzintézet, amelynek ATM-je pénzt tudna átvenni.) A szolgáltatásért egyedül a BB számít fel díjat: érdemesebb tehát bemenni a fiókba és a pénztárban ingyenesen befizetni a számlánkra a pénzt.
A külföldi pénzfelvétel során csak néhány bank tesz különbséget aszerint, hogy ATM-ből avagy a bankban kerül-e sor a tranzakcióra. Az Erste 200, a CIB 500 forinttal drágítja a bankos tranzakciót, míg a HVB 2 dolláros felárat kér. Az MKB esetében a felvett összeg 1 százalékát kell fizetni. A külföldi ATM-használat esetében a legolcsóbbnak egyébként épp az MKB ajánlata tűnik, hiszen az általuk elkért 4 dollárhoz a bankok többségében még hozzáadódik további 1 százalék (amit - mint láttuk - az MKB csak a bankos pénzfelvétért kér el). A legdrágább az IEB 3 százalékos díja lehet, amennyiben nem elégszünk meg viszonylag kis összeggel. A BB és a CIB drága, viszont a kiadások itt jól kalkulálhatóak: mindkét bank 1500 forintot kér a felvett összegtől függetlenül.
A bankok számos trükköt igyekeznek bevetni az ügyfelekért. Az egyik ilyen az ingyenes pénzfelvét lehetősége. Mint láttuk, a CIB valamennyi saját ATM-en keresztüli pénzkivételt ingyen biztosít ügyfeleinek, sőt az XL-számlát vezetők havonta két alkalommal bárhonnan vehetnek így fel pénzt. A Raiffeisen-ügyfeleknek havi két pénzfelvétel ingyenes, míg az IEB-partnerek havonta egyszer járulhatnak díj nélkül a bankautomatákhoz. A legtöbb kedvezményt az ÁÉB nyújtja, ám ebből - a szerény saját hálózat miatt - a gyakorlatban aligha marad sok.
Az alapkártyának számító Visa Electron és Cirrus Maestro kártyához sehol nem jár automatikus biztosítás. A vizsgálatunkban szereplő bankok közül csak a CIB és az MKB hajlandó - pluszdíjért - balesetbiztosítást is kötni a kártyatulajdonosra.
Nagy László Nándor
