Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A lakáshitel-szerződések feltétele, hogy az ügyfél az adásvételi szerződés alapján megkötött, az ingatlan fedezeti értékének megfelelő összegű biztosítást kössön. Noha a jogszabály szerint a fedezetkivonással egyenértékű szerződésszegésnek minősül, a lakáshitelpiacon érdekelt pénzintézetek mindeddig egyetlen hitelszerződést sem mondtak fel amiatt, hogy a hitelfelvevő elmulasztotta rendben fizetni lakásbiztosítását, illetve, hogy - a díjtörlesztés elmaradása miatt - a biztosító a szerződés felmondására kényszerült.
Biztosító nélkül maradt ügyfelekről ugyanakkor tudnak a hitelező pénzintézetek: a biztosítónak jogszabályi kötelessége, hogy a szerződés módosításáról, megszüntetéséről értesítést küldjön az engedményezettként megjelölt pénzintézetnek. Ahogy azt a Generali-Providenciánál lapunknak elmondták, az engedményezett biztosítások esetében a biztosító nem fogadja el a szerződőnek a biztosítás megszüntetésére vonatkozó kérelmét mindaddig, amíg erről az engedményezettet nem értesítették, s az nem járul hozzá a törléshez. Minderre azért van szükség - mondták el a társaságnál -, mert a bankokkal kötött szerződés értelmében, ha nem ezt az utat járják, perelhetőek és kártérítésre kötelezhetőek a partnerbank által.
A díjfizetés elmaradása miatti szerződésfelmondásnál elvben a banknak nincs mérlegelési joga, de banki és biztosítói körökben is úgy vélik: furcsa lenne, ha egy havonta több tízezer forintos törlesztést rendben befizető ügyféllel néhány ezer forintos tétel miatt bontanának szerződést. Huszár Róbert, a Raiffeisen Bank lakossági üzletágvezetője szerint viszont biztosítás híján rendkívüli mértékben megnő a bank kockázata.
Zádori János, a Földhitel- és Jelzálogbank szóvivője szerint eddig mintegy száz alkalommal kaptak jelzést biztosítótól, hogy az általuk hitelezett ügyfél díjelmaradásban van vagy megszüntette szerződését. Az FHB ekkor az ügyfélhez fordul: miért nem teljesíti kötelezettségeit. A „szakítás” többnyire azért következik be, mert a hitelfelvevő elégedetlen a - sokszor sebtiben - kiválasztott biztosító szolgáltatásával. A váltás idején viszont a két szerződés kockázatvállalási ideje gyakran nem fedi egymást. Huszár Róbert szerint így a bank ideiglenesen kiengedi a kezéből a fedezetbiztosítást. Az Inter-Európa Bank az Axa Biztosítóval alakított ki stratégiai együttműködést a lakáshitelezésnél. Mint azt a bank illetékese elmondta, már a díjak késedelmes befizetéséről is tájékoztatja őket a biztosítótársaság, így az ügyfél a banktól és a biztosítótól is kap felszólítást, rendezze biztosítási kapcsolatát. Amennyiben a biztosítónak mégis a szerződés felmondása mellett kell döntenie, az IEB a szerződés felmondását kilátásba helyezve követeli meg az ügyféltől, hogy nevezze meg, hol van biztosítva ingatlana.
A CIB Bank Rt. előírja ügyfeleinek, hogy esedékessé váló, lakáshitellel kapcsolatos költségeiket a pénzintézetben nyitott számlájukról törlesszék. Így a bank tud arról, ha az ügyfél bármely tétellel elmarad. Nagyjából hasonló a helyzet az OTP Bankban is, ráadásul itt még „házon belül” is vagyunk (csoporttag a biztosító).
A lakáshitel-felvevők között - közülük különösen azok esetében, akik a biztosítási díjak folyószámláról történő kiegyenlítésére kötnek szerződést - nagyon ritka a törlések száma - tájékoztat Szurdi Nándor, az ÁB-Aegon termékmenedzsere. Tapasztalatuk szerint a legtöbb gondot a biztosítóváltás, illetve a biztosítási kockázatok ügyfél által igényelt módosítása okozza. Az Allianz-Hungária az elmúlt hónapokban igyekezett megegyezni a vele kapcsolatba került pénzintézetekkel: milyen káreseteknél kell értesítést küldenie a banknak.
Urbán Péter tanácsadó szerint csak az ingatlanban bekövetkezett 300 ezer forintot meghaladó kár esetén lenne ildomos a finanszírozónak bekapcsolódni a kártérítési folyamatba. Az ez alatti károk ugyanis olyanok, amelyek az ingatlan fedezeti értékét nem csökkentik. Néhány biztosítási szakember szerint a rendesen fizetett hiteltörlesztés mellett a banknak arra sem lenne joga, hogy egy-egy komolyabb kár esetén a kártérítési összeg egészének vagy egy részének visszatartásáról döntsön. A szakemberek ugyanakkor megjegyzik: van a piacon olyan bank, amely csak „totálkár” esetén él az engedményezetti jogával.
Nagy László Nándor
