Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
- A bankok, talán legerőteljesebben az OTP Bank esetében az első emberek állnak a reflektorfényben. Nem érzi árnyékban magát?
- Ilyenkor november tájékán nem érzek semmi rendkívülit ebben, nyáron, nagy melegben pedig kimondottan jól- esik egy nagy fa árnyékában meghúzódni.
Egyébként az OTP-hez való csatlakozásomat nem a reflektorfény ígérete motiválta. 1995 végén - több mint hároméves ismeretség és igazgatósági együttműködés után, az OTP Bank akkori és mostani elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor hívására - azért léptem be az operatív menedzsmentbe, mert privatizáció előtt álló, az átalakítási folyamat első szakaszában levő OTP Bank nagy kihívást jelentett számomra ahhoz, hogy elméleti és gyakorlati szakmai tőkémet „éleslövészetben” is ki tudjam próbálni. Természetesen bíztam abban is, hogy ez a tudás az OTP Bank és menedzsmentje számára is hasznos lesz, ezért a lehetőséget nagy megtiszteltetésnek tartottam. Az elmúlt hét évben az időjárás sokszor változott: az OTP Banknak voltak napos, szélcsendes, de borús, szeles, sőt viharos időszakai is, amiből természetesen - beosztásomnál és helyzetemnél fogva - én is részesedtem. Az összpontszámot tekintve mindenképpen elégedett lehetek azzal, amit eddig az élettől kaptam. Egyébként van előnye is annak, ha az ember nincs reflektorfényben: az néha elvakítja az éleslátást, amint azt az egyik ismert dal szövege is megfogalmazza: „szemembe küldi a fényt és így lesz a fejben sötét”.
- Azokban a pénzintézetekben, ahol több vezérigazgató-helyettes működik, óhatatlanul harc sejthető a második helyért. Meg kellett küzdenie a pozíciójáért?
- Az OTP Bankban mindenkinek folyamatosan bizonyítani kell alkalmasságát. A pozíció eléréséért és megtartásáért mindenkinek meg kell küzdenie: legyen az pénztáros egy fiókban, ügyvezető valamelyik régióban, vagy a topmenedzsment tagja a központban. Mint minden nagy szervezetre, így az OTP-re is igaz, hogy ezt a küzdelmet különböző szinteken különböző habitusú és beosztású emberek különbözőképpen értelmezik: a többség azonban elsősorban a szakmai teljesítménnyel kívánja legitimálni magát.
- Sokan álmodoznak bankári pályáról. Össze tudná állítani számukra az érvényesülés kiskátéját?
- Benyomásaim szerint manapság többen álmodoznak pénzről és hatalomról, mint ténylegesen a bankári szakmáról. A kettő nem ugyanaz: ez utóbbi az én értelmezésem szerint az ügyfeleink és részvényeseink pénzével való gondos gazdálkodást jelenti, ami bizalmi viszonyt feltételez bank és ügyfél, bank és részvényes kapcsolatában. Ez szolgálat és egyben nagy felelősség, sikeres menedzseléséhez professzionalizmus és empátia szükségeltetik. Ezzel együtt az érvényesülés kiskátéja számos általános követelményt tartalmazna: tudás és még több tudás, mert az utánad jövő generációk mindig kíméletlenek; teljesítményorientáltság és kitartás hogy mindig többet akarj kihozni magadból, mint amennyiért éppen megfizetnek; empátia és alkalmazkodókészség, hogy megértsd ügyfeleid, részvényeseid, beosztottaid és főnökeid kívánságait, illetve elvárásait; egy jó bank, amielyből még jobbat lehet csinálni; és végül az sem árt, ha Vízöntő vagy. S ha mindezek után nem adtad fel, nem lesz könnyű az életed: jó bankár akkor lehetsz, ha munkádra szabadidődben is képes vagy koncentrálni.
- Önt a szakma eleinte fideszesnek tartotta, feltételezve, hogy a politika szárnyán landolt az OTP-ben. A banknál néha érzünk politikai választási szempontokat. Nehéz elfelejteni, hogy a Fidesz - MPP nem éppen jó hírnevű gazdasági szakembere, Simicska Lajos is volt ha nem is a bank, de a bankcsoport felső vezetője. Mi erről a véleménye?
- Nem találkoztam a szakma egyetlen olyan képviselőjével sem, aki ezt az állítást magáénak vallaná, de magam is azt gondolom, szakmai karrieremben nem játszott szerepet, hogy a rendszerváltozás idején a Fidesz gazdaságpolitikai és pénzügyi szakértője voltam. A bankrendszerről ismereteimet a nem kifejezetten fideszes pártállásáról híres Pénzügykutató Rt. szellemi műhelyében halmoztam fel, de eközben 1991-92-ben az akkori pénzügyminiszter tanácsadója is voltam. Az OTP Bankkal való kapcsolatom is ebben az időben alakult ki, a hitelintézet igazgatóságába ugyanis 1991-ben kerültem. A bankkal való kapcsolatomban a következő mérföldkő 1995 volt, amikor az igazgatóság alelnökeként bekapcsolódtam a privatizációs stratégia elkészítésébe és megvalósításába. Ez év végén vezérigazgató-helyettesként az operatív menedzsmentnek is tagja lettem. (Úgy gondolom egyébként, hogy szakmai karrierem fordulópontjai és a Fidesz konjunktúraciklusai között meglehetősen nehéz összefüggéseket találni.) Politikai szerepet sem ezt megelőzően, sem a bankba való belépésemet követően nem vállaltam, az OTP Bankban pedig egyébként sincs helye a politizálásnak. A bank a humánpolitikáját is üzleti szempontoknak rendeli alá, bár 8500 alkalmazott között bőven elfér egy-két kakukktojás. Simicska Lajost jó gazdasági szakembernek tartom, karrierjében a hagyományos pénzintézeti vonal rövid kitérőnek minősült: az OTP Lakás-takarékpénztár Simicska vezetése előtt, alatt és után is hozta az eredményeket.
- Nem említette, de feladatköre alapján ma ön számíthat az OTP fő stratégájának. Miként vélekedik a pénzügyi szektor kilátásairól?
- A pénzügyi szektor szolgáltatásaira a jövőben még inkább szükség lesz, ezért kilátásait középtávon kimagaslónak ítélem: a növekedési potenciál - 4 százalékos éves átlagos reál-GDP-növekedéssel, folyamatosan javuló lakossági jövedelempozícióval és egyre szofisztikáltabb kereslettel kalkulálva - mind volumenben mind profitban nagy, ami az OTP-csoport számára is megfelelő fejlődési pályát fog biztosítani. A számunkra kulcspiacokat jelentő szegmensek még messze nem telítettek: a lakosság jelzáloghitelei a GDP-hez viszonyítva 2002 első féléve végén nem haladták meg a 3 százalékot, a fogyasztási hitelek és az életbiztosítási díjtartalékok állománya a GDP 4-4 százalékát, a befektetési jegy állománya és a nyugdíjpénztári megtakarítások a GDP 5-5 százalékát jelentik, míg a fejlett piacok átlagai ezeket az arányokat messze meghaladják. Az ország európai uniós csatlakozásának közelsége és bizonyossága azt eredményezi, hogy a piacok közötti strukturális különbségek mindjobban szűkülnek, a növekedési kilátások pedig egyre inkább a realitások világát jelentik. Természetesen lesznek nyertesei és vesztesei is ennek a folyamatnak. Az OTP Bank reményeim szerint a nyertesek között lesz. Mérete, univerzális csoport- és termékszerkezete, strukturált értékesítési hálózata, vezető piaci pozíciója, jövedelmezőségi és vagyoni helyzete, valamint innovativitása és hatékonysága predesztinálja erre. Bár a későbbiekben a monetáris uniós csatlakozással a szektor unión belüli konszolidációja folytatódik, a verseny erősödik és a forintlikviditás biztosította versenyelőnyünk marginalizálódik, az OTP Bank a hazai pályán ezután is meghatározó tényező lesz: a lakossági bankolás ugyanis hosszabb távon is „lokális játszma” marad.
- Milyen befektetési stratégiát javasol a magánembereknek, és ennek megfelelően hogyan kezeli saját pénzét?
- Minden jelenlegi és potenciális ügyfelünknek körültekintő befektetési döntéseket és diverzifikált portfóliót ajánlok, elsősorban annak mérlegelését, hogy a magasabb hozamígéretekhez relatíve mindig nagyobb kockázat is társul. Mivel azonban a hozamok a piaci szereplők gyors reakciói folytán viszonylag gyorsan kiegyenlítődnek, ezért a választásban egyre nagyobb szerepet kell hogy játsszon a termékek és szolgáltatások száma, azok elérhetősége és a kiszolgálás minősége. A megfontolt befektető ezeket a szempontokat is mérlegeli, és nem kizárt, hogy előbb-utóbb találkozik az OTP Bank vagy leányvállalatai értékajánlatával. Ha valaki a múltban ezt már megtette, semmiképpen nem járt rosszul, hiszen az OTP-részvények az 1995-ös kibocsátás óta eltelt hét év alatt több mint hússzorosukra növelték az értéküket. Aki pedig szeret játszani, az készüljön a konvergencia- rallyra, vegyen CESI TOP (vezető közép-európai)-részvényeket, hiszen az uniós csatlakozásról szóló döntés után hasonló folyamatok várhatók a kelet-közép-európai részvénypiacokon, mint ami Portugália, Görögország, Olaszország uniós csatlakozása előtt megtörtént. Személyes bankválasztásom során az OTP Bankcsoport termékeit preferálom: a termékskála és a szolgáltatási színvonal mellett ezt diktálja a munkaadóm és az ügyfelek iránti lojalitás is, hiszen személyes tapasztalatokon keresztül is tudnunk kell, hogy mit kapnak az ügyfelek. Ebből a célból természetesen végzek más bankokban is próbavásárlást.
B. V. J.
