Jövő év elején a kormány újra átgondolja a pénztárak garanciaalapjáról szóló törvényi szabályozást és megerősítik a nyugdíjpénztárak tagjainak nyújtott garanciákat - tudta meg lapunk Rézmovits Ádámtól, a szaktárca (PM) főosztályvezető-helyettesétől. A nyugdíjpénztárak megerősítésének egyik eszköze a tőkeerő növelése, 2003-ban a befizetendő összeg 6 százalékról 7, illetve 2004-ben 8 százalékra emelése, másik eszköze a garanciarendszer javítása. Az előző kormányzati időszakban az Országgyűlés az idei évtől megszüntette a magánpénztári tagok 15 év tagság esetén járó minimumellátására vonatkozó garanciát. (Az idén már nem létező normajáradék azt jelentette, amennyiben a pénztár nem tud teljesíteni, a Pénztárak Garanciaalapja egészíti ki a tag nyugdíját, ha az nem éri el a tb nyugdíjszámítása alapján neki járó nyugdíj 25 százalékát.)
Február 28-áig újfajta ellátási garanciára vonatkozó javaslat kerül a kormány elé, amelynek kidolgozásába bevonják a magánnyugdíjpénztárakat is. Az új garancia vagy egy fix minimumösszegre egészítené ki a pénztári járadékot, vagy a nyugdíjpénztárban eltöltött idő és a befizetés mértékétől függően szükség esetén valamennyit hozzátenne a pénztártag nyugdíjához. Elképzelhető az is, hogy a pénztáraknak nyújt az alap hozamgaranciát, így biztosít bizonyos szintű biztos kifizetést a gyengébben teljesítő kasszák tagjainak. - Vigyázni kell, hogy ne vegyük ki a rendszerből a piaci elemeket, ne csoportosítsuk át túlzottan a pénzt a jól teljesítő pénztáraktól a rosszul teljesítőkhöz, viszont biztonságot nyújtsunk a pénztártagoknak - mondta Rézmovits. A pénztártagok a korábbi normajáradéknál - amely az együttes nyugellátásként a tb-rendszerben elérhető nyugdíjnak a 94 százalékát garantálta - a tervek szerint nem járnának rosszabbul.
Ebben az esetben tehát a Pénztárak Garanciaalapja garanciát vállalna a tőke- és pénzpiacok ingadozásából eredő piaci kockázatra is. Az alap jelenleg csupán a pénztári követelések gondatlanságból vagy egyéb különleges okból bekövetkező befagyásakor áll helyt. A pénztáraknak előírt befizetésekből eddig 1,3 milliárd forintot felhalmozó alapnak eddig nem kellett kifizetést teljesítenie, amiből az eltelt idő rövidsége miatt a jövőre nézve aligha vonható le következtetés. Biztonságot jelenthet viszont, hogy a pénztárak vagyonát szigorú szabályok szerint többnyire nagybankok vagyonkezelői kezelik, a tagok vagyonának több mint 80 százaléka néhány nagy pénztárban van, a kisebb pénztárakat pedig a munkaadók működtetik, akik nagyon vigyáznak saját dolgozóik pénzére - hangsúlyozta Fehér Csaba, a Pénztárak Garanciaalapjának ügyvezető igazgatója. A nyugdíjpénztári vagyonhoz képest kicsi, költségvetési támogatásban nem részesülő, csupán a pénztárak tagdíjainak 0,1-0,4 ezrelékéből gazdálkodó alap növelheti a kasszák által befizetendő díjakat és hitelt vehet fel a jegybanktól. Amennyiben ez sem elég, a kormánygaranciát nyújtó költségvetésen van a sor, hogy beszálljon a probléma rendezésébe.
T. K.
Tóth Katalin