– Mi a véleménye a finneknek úgy általában Magyarországról?
– Finnországban az az általános kép Magyarországról, hogy a magyarok rokon nemzet, akik nagy vendégszeretettel fogadják a finneket. A legtöbb finnek a jó borok, a puszta, a cigányzene, néhányuknak a gyógyfürdők jutnak eszébe az országról. A szép városok – Budapesttel az élen – és a gyógyfürdők vonzzák a látogatókat. Magyarországon a tavaszi, nyári és őszi időszak melegebb és hosszabb, mint nálunk, ez is vonzó számunkra, ezért sok finn vásárol itt nyaralót. A Hungaroring Forma–1-es versenyeit természetesen minden autósport-rajongó ismeri.
– Milyen gazdasági kapcsolat van Magyarország és Finnország között? Mit jelent ez vállalati szinten?
– A két ország gazdasági kapcsolata rendkívül jó. Magyarországon jelenleg 170 finn vállalat, leány- vagy vegyesvállalat van, és ez a szám nagyobb, mint bármelyik szomszédos országban. A legismertebbek talán a Nokia, az Elcoteq és a Sanoma WSOY. A magyarországi finn beruházások értéke körülbelül 1 milliárd euró, a két ország közötti kereskedelmi forgalom értéke szintén eléri ezt az összeget. A finn vállalatok több mint 20 ezer embert foglalkoztatnak az országban. Kelet-Közép-Európában Finnország legfontosabb kereskedelmi partnere Magyarország, és különlegesség, hogy a Finnországba irányuló magyar export és a Magyarországra érkező finn export nagy része telekommunikációs berendezés. A több mint négy év alatt, amit itt töltöttem, a magyarországi finn vállalatok száma évente legalább eggyel nőtt – hiszem, hogy ez a folyamat folytatódni fog.
– Milyennek látja a magyar gazdaságot?
– A magyar gazdaság nehéz helyzete ismert, és az is, hogy az egyik legnagyobb probléma az államháztartás nagy hiánya. A kormány határozott célkitűzése, hogy kiegyensúlyozza és egészségesebbé tegye az ország gazdaságát. Bízom benne, hogy azok az intézkedések, amelyek sokak számára fájó megszorításokat jelentenek, a kívánt eredményhez vezetnek. Finnország is kénytelen volt szigorú gazdasági megszigorításokat bevezetni, hogy túlélje az 1980-as, 1990-es évek mély gazdasági recessziójának következményeit. Most már ismét talpon vagyunk.
– Mit tehet a két ország azért, hogy gazdasági kapcsolatuk erősödjön?
– Természetesen az volna kívánatos, ha a magyar vállalatok idővel Finnországban is megjelennének. A magyar gazdaság kiegyensúlyozása kiszámítható és megbízható beruházási környezetet teremt a jövőben is, fenntartja a külföldi beruházók érdeklődését az ország iránt. Az euró bevezetése további könnyebbséget jelent majd az Európai Unió belső piacain a kereskedelmi kapcsolatokban.
– Mi a véleménye a finneknek a finn–magyar nyelvrokonságról? Közelebb hozza ez a két országot?
– Kapcsolataink alapja és kezdete a nyelvrokonság megállapítása volt, több mint 150 évvel ezelőtt. Ez a körülmény ma is „automatikusan” közeli és baráti kapcsolatot teremt nemzeteink között. Rokonságunk jelentőségét a mai világban sem szabad alábecsülni – így születhetett az évtizedek során 53 testvérvárosi szerződés, így alapítottak több tucat, aktívan működő baráti kört és egyesületet. Ezek alapozzák meg a két ország közötti jó kapcsolatot. Számos testvérvárospárnak sikerült olyan szintre fejlesztenie együttműködését, hogy ma már közösen pályáznak uniós programokra és egyre több a diák- és gyakornokcsere is. Háromévente rendezik meg a testvérvárosi konferenciát, az utolsó tavaly Poriban volt. Az életnek szinte minden elképzelhető területén és szintjén élénk a finn–magyar együttműködés.
– Milyennek látják a finnek a magyar kulturális életet? Milyen együttműködés van ezen a téren a két ország között?
– Finnországban különösen a magyar zenének van nagy hatása. Számos olyan magyar, finn–magyar család él nálunk, akik két vagy akár már három generáció óta sokat tettek a finn zenei életért és oktatásért. Példaként említhetem a Garam, a Szilvay és a Bogányi családot. A két ország között erős a kulturális kapcsolat, többek között a testvérvárosok és a baráti körök szervezésének is köszönhetően. A finn nagykövetség évente több mint 60 kulturális rendezvényt szervez Magyarországon, köztük képzőművészeti, fotó- és dizájnkiállításokat, irodalmi esteket, filmheteket és finnugristák találkozóit. Ezen kívül a Budapesten működő Finn Kulturális, Tudományos és Kereskedelmi Központ saját kulturális programmal rendelkezik, amely elősegíti a tudományos társaságok kapcsolattartását és a gyakornokok cseréjét a két ország között.
Molnár Annamária