Elsősorban történelmi okai vannak annak, hogy magyar egyetem nem szerepel a világ legrangosabb felsőoktatási intézményeit felsoroló, a Times által összeállított listán - véli Gáspár Péter Pál, Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Közgazdasági Továbbképző Intézetének (KTI) igazgatója, aki szerint a magyarországi felsőoktatás gyengülő színvonalához sokban hozzájárul a tanári pálya presztízsvesztésével párhuzamosan egyre romló alapképzés, a közoktatásból kikerülő gyengébb emberanyag és a felsőoktatási felvételi rendszer befejezetlen reformja. A Times Higher Education (THE) 2010-2011-es rangsorának első húsz helyezettje között nincs kontinentális egyetem, magyar intézmény pedig egyáltalán nem került be a legjobb kétszáz közé. Az amerikai és brit egyetemek dominanciáját a lista összeállítói szerint az oktatásra fordított, nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő források garantálják, Gáspár szerint pedig az intézményi struktúra is segít abban, hogy a idén is a Harvard, a California Institute of Technology, illetve az MIT "óriásegyetemei" kerültek az élre.
Az igazgató szerint a magyar egyetemek méretüket tekintve eltörpülnek a THE listáján szereplők mellett, melyek ma is sikeresen alkalmazzák a tutorial rendszerét, azaz fenntartják az oktató és hallgató közti személyes kapcsolatot, ráadásul nincsenek rákényszerítve arra sem, hogy válogatás nélkül bárkit beengedjenek falaik közé az állami fejpénz reményében. Az elitegyetemek - melyek Magyarországról már-még hiányoznak - és a munkaerőpiac közötti együttműködés is példaértékű. A gyakran a vállalatok által is támogatott, piaci igényeket kiszolgáló képzések garantálják a diplomások elhelyezkedését, ráadásul a munkáltatók busásan meg is fizetik a neves alma materekről kikerülteket - egy harvardi, stanfordi vagy princetoni "papír" akár tízszeres szorzót is jelenthet a bértárgyalásnál.
A bolognai rendszer magyarországi bevezetésével az egyetemek közötti átjárhatóság biztosítottá vált, az áthallgatás lehetőségével egyre többen élnek is a hallgatók közül, ám a bachelor diploma szinte értéktelennek számít a munkaerőpiacon, sőt még az ötéves master képzést elvégzettek helyzete sem sokkal biztatóbb - véli a BCE KTI igazgatója, aki szerint ma egyedül a szakirányú továbbképzésekről kikerült fiatalok kilátásai nevezhetők biztatónak. A munkáltatók a Ba-Ma diplomával rendelkező szakértelmiségiek helyett szakembereket keresnek - mondta Gáspár, aki szerint a Corvinus által indított másoddiplomás képzések épp ezt a piaci igényt szolgálják ki, sőt gyakran elébe mennek ennek.
Lépésekkel a piac előtt járunk - fogalmazott az igazgató, utalva az öt éve elindított s pillanatok alatt slágerré vált felszámolói képzésre, valamint az idén először meghirdetett belügyi gazdaságvédelmi szakra, ahol olyan szakközgazdász specialistákat képeznek majd, akik ismereteikkel hozzájárulhatnak a Belügyminisztérium alá tartozó testületek feketegazdaság elleni hatékony küzdelméhez. A válságokra jellemző átmeneti időszakokban elengedhetetlen a szellemi infrastruktúra fejlesztése - véli Gáspár, aki szerint ennek érdekében differenciálni kellene a felsőoktatás állami finanszírozását, a hallgatók után járó fejpénzt a hiányszakokra összpontosítva, nagyobb szerepet kellene biztosítani a társadalmi és vállalati ösztöndíjaknak s vissza kellene vezetni a felsőoktatási felvételi rendszerét, a korábbi terveknek megfelelően emelt szintű érettségihez kötni a jelentkezést.
