Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Harvard Business School (HBS) végzett diákjai keresik a legtöbbet az USA business schooljai közül - derül ki a Bloomberg Businessweek felméréséből. A csúcsfizetéshez komoly befektetés is szükséges: a bostoni felsőoktatási intézményben kerül a legtöbbe a nappali tagozatos tandíj. A HBS-en a kétéves képzésért 106 ezer dollárt kérnek, ezt azonban a húsz év alatt csaknem négymillió dollárnyi fizetést felhalmozó hallgatók már a diplomaszerzést követő átlag fél év alatt megkeresik. Az éllovas iskolák esetében a várható kereset 3,3 és 3,8 millió dollár között szóródik: idetartozik a Harvard mellett például két másik Ivy League egyetem üzleti fakultása: a Pennsylvaniai Egyetem Wharton Schoolja és a New York-i Columbia Business School.
Ennél lényegesen kisebb, 2,5 millió dollár a 45 legjobb üzleti iskola hallgatóinak két év alatt felhalmozódó jövedelme, melybe már a bónuszokat is beleszámították. Az átlag ugyanakkor csak mértékkel általánosítható, jelentős ugyanis a jövedelmek szórása: a listára még éppen felférő kisebb intézmények exhallgatói a felét keresik a harvardi summának, míg például a Yale Business School végzősei a magas kezdő fizetés után már nemigen számíthatnak további emelésekre. Ahol ugyanakkor alacsony az induló kereset, mint például a Connecticuti Egyetem üzleti képzése esetében, a végzettek húsz év alatt akár meg is duplázhatják jövedelmüket. A két évtized alatt elért átlagos emelkedés 75 százalék, ami nem tér el az alacsonyabb képzettségűek általános bérdinamikájától. A rövid távú trend ugyanakkor ezzel ellentétes: a tavalyi induló keresetekhez képest háromszázalékos az idei csökkenés, alapvetően a gazdasági válság miatt. Akik azonban már karrierjük derekán járnak, kétszázalékos fizetésemelkedést tudtak elkönyvelni, a recesszió ellenére.
A rövid távú visszaesésnek hosszú távú következményei is lehetnek. Elemzők szerint különösen azon üzleti iskolák esetében kellett nagyobb, akár hét százalék fölötti átlagos visszaeséssel számolni, amelyek elsősorban tanácsadó cégek és befektetési bankok számára képezik ki a jövő munkavállalóit. A fizetések szórásában a legnagyobb szerepe az iparági hatásoknak van. A Wharton és a Columbia végzettjei a divatszakmák nagy keletje miatt élvezhettek idáig csaknem 120 ezer dolláros éves kezdő fizetést. A Michigani Egyetem marketingben és salesben jeleskedő business schooljának hallgatói ennél bő tízezer dollárral kevesebbre számíthatnak. A másik fő kiugrási lehetőséget az üzleti iskola elhelyezkedése jelenti: míg a New York közeli intézmények helyben elhelyezkedő végzettjei magasabb fizetésre számíthatnak - már csak a magasabb árszínvonal és megélhetési költségek miatt is -, addig például egy texasi friss diplomás keleti parti kollégáinál tízezer dollárral kevesebbre.
A globális adatok hasonló trendet mutatnak az amerikaihoz - derül ki a Graduate Management Admission Council (GMAC) friss felméréséből. Több cég tervez felvenni friss végzetteket, de a tényleges szerződéskötések száma egyelőre árnyalatnyi visszaesést mutat. A válaszadók 44 százalékát adó uniós munkaadók tavaly még hat százalékkal alacsonyabb felvételre számítottak. A legtöbb lehetőséget a tanácsadó szektor, illetve az egészségügy kínálja. Az MBA-végzettek átlagos induló fizetése 65 ezer euró körül van, ez 80 százalékkal haladja meg az egyetemi diplomásokét.
