Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A gazdasági helyzetre való tekintettel 2009-ben az alapfizetések nem vagy csak minimális mértékben változtak világszerte, míg a teljesítményalapú bérezés egyre inkább a vállalatvezetők látókörébe kerül - derül ki a Hewitt legújabb felméréséből, amelynek keretében a világ mintegy ötven országában vizsgálták a cégek javadalmazási stratégiáját. A már egy éve tartó nehéz gazdasági helyzet miatt a vállalatok Magyarországon is szinte kivétel nélkül felülvizsgálták javadalmazási stratégiájukat. Az egyes munkakörök közül a vezérigazgatók szerepelnek a fizetési piramis csúcsán, évi 15-40 millió forint bruttó jövedelemmel. Őket, húszszázalékos lemaradással, a nagyvállalatok marketingigazgatói és további 15 százalékkal elmaradva a pénzügyi igazgatói követik. A sorban ezt követően az értékesítési igazgatók állnak, akiknek jövedelme a piacon - cégmérettől függetlenül - kevésbé szóródik. Az ötödik helyen - a korábbi évek gyakorlatától eltérően - a hr-igazgatók fizetése ál - a Hewitt szerint ennek az az oka, hogy a válság nyomán jelentősen megnőttek a humán menedzsmenthez köthető feladatok és felelősségek, mindezt honorálták is a vállalatok tulajdonosai. A logisztikai és supply chain igazgatói fizetések is emelkedtek, míg a korábbi évekhez képest 2009-ben a legkevésbé jól fizetett felső vezetői pozíciónak az informatikai igazgatóé számít. A felső vezetői fizetések kevesebb mint 60 százalékát kapja átlagosan a középvezetői réteg, míg a szakértői munkakörökben körülbelül annak 15 százalékát viszik haza a munkavállalók, a fizikai munkakörökben ez az arány alig éri el a 6 százalékot.
A pályakezdők várható fizetésénél is nagyok az eltérések: a legmagasabb kezdő bérre az egyetemi végzettséget igénylő munkaköröknél lehet számítani (258 ezer forint), ezt nem sokkal lemaradva követi a főiskolai végzettség, míg a középiskolai végzettség átlaga 158 ezer, a képesítés nélkül végezhető munkaköröké pedig csupán 112,5 ezer forint. A felmérésben részt vevő magyarországi vállalatok 71 százalékának van valamilyen formális teljesítményértékelési rendszere és 77 százalék ad valamilyen rövid távú ösztönzőt (bónusz, forgalmi jutalom, nyereségrészesedés) munkavállalóinak. A teljesítménymenedzsment felértékelődésével párhuzamosan eltűnőben vannak az egyéb készpénzjövedelem-kifizetések, melyeket a munkavállalók szubjektív elbírálás alapján kaptak. Ilyen elem volt korábban a tizenharmadik havi bér is, amelyet egyre gyakrabban átforgatnak teljesítményalapú kifizetésbe. A kiemelkedően teljesítő munkatársakat idén nem kiemelkedő jövedelmekkel ismerték el a munkáltatók, inkább olyan, nem tradicionális ösztönzőket használtak, mint a szakmai fejlődési lehetőség, fizetésemelés nélküli előléptetés, bevonás a válságkezelésbe - állapította meg Makrai Fanni, a Hewitt javadalmazási tanácsadója, aki szerint mindez - megfelelő vállalati kommunikációval - erősítheti a munkavállalók elkötelezettségét és növelheti a vállalat megtartó erejét.
A Hewitt felmérése szerint Magyarországon 2008 óta nagymértékű változás nem történt a javadalmazás mértékében, ugyanakkor a hangsúly egyértelműen eltolódott a teljesítményalapú, változó bérezés felé, melynek növekedése a teljes készpénzjövedelmen belül a vezetői munkakörökben néhol elérte a 10 százalékpontot is, míg a beosztotti munkakörökben 3-5 százalékpontos növekedést találtak.
