Komoly problémát jelent a felsőoktatási rendszerben, hogy a felvételt nyert hallgatók jelentős része nem kezdi meg a tanulmányait - derült ki a Magyar Rektori Konferencián. Ezzel ugyanis elveszik a lehetőséget az üres helyeket betölteni kívánó diákoktól - mondta Sándorné Kriszt Éva, a Budapesti Gazdasági Főiskola (BGF) rektora. Ennek oka a gazdasági helyzet okozta bizonytalanság és a diákok külföldi felsőoktatási intézményekbe való jelentkezése, ugyanis sokan a magyarországi felsőoktatási intézményeket "ugródeszkának" használják tervezett külföldi tanulmányaikhoz. Kriszt az ausztriai felsőoktatási intézmények gyakorlatát hozta fel példának: e képzőhelyeken ugyanis egy igazolás bemutatása szükséges a felvételihez, miszerint a hallgató felvételt nyert egy magyar felsőoktatási intézménybe vagy már van hallgatói jogviszonya.
A probléma megoldása nem halasztható, mert jelentős hatása van a felsőoktatási intézmények gazdálkodására is - állítja Kriszt. A BGF-en például az összesen felvett 5639 hallgatóból 781-en nem kezdték meg tanulmányaikat. Döntésükről pedig nem értesítették sem a főiskolát, sem más hivatali szervet. Ugyan a kieső diákok miatt nem volt szükség az oktatói létszám csökkentésére, tény, hogy a jelenség mára az oktatás színvonalát és egyes kurzusok elindítását is veszélyezteti - tette hozzá a rektor. Mivel a felsőoktatási intézmények csak a beiratkozott diákok után kapnak hallgatói normatívát, minden egyes hallgató hiánya érzékenyen érinti a büdzsét. Ez mintegy 240 millió forint bevételkiesést jelent a 2008-2009-es tanévben a BGF számára.
A Budapesti Corvinus Egyetem is hasonló cipőben jár, a hallgatók tizenegy százaléka nem iratkozott be - a Semmelweis Egyetem (SOTE) viszont nem érzékeli a jelenséget. A SOTE megüresedő helyei rendre feltöltődnek, így nem okoz problémát a kieső hallgatók hiánya - tudta meg lapunk az intézmény kommunikációs munkatársától. Jelenleg nem jár következménnyel, ha egy felvételt nyert hallgató nem kezdi meg tanulmányait. A megoldást Kriszt a külföldi felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezéshez szükséges központi igazolás bevezetésében látja - ez megakadályozná az "áljelentkezéseket". Az anyagi bizonytalanság csökkentését pedig az szolgálná, ha erősítenék a tájékoztatást a különböző ösztöndíjlehetőségekről, valamint az államilag finanszírozott és a költségtérítéses képzések közötti átjárhatóságról. A javaslatok között szerepel a pótfelvételi-eljárások központi ellenőrzésének szigorítása is. Azonnali és hatékony lépést jelentene az is, ha az intézmények saját hatáskörükben maguk rendelkezhetnének a be nem töltött képzési helyekről, azok pótlólagos feltöltéséről - tette hozzá a BGF rektora.
Csajági Mátyás