Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A bővüléshez változtatni kellene a munkaerő-kínálaton: jelenleg mintegy 1,5 millió szakképzetlen munkaképes korú van az országban, ám legnagyobb részük nehezen mozgósítható, inaktív. Miközben tavaly egyszázalékos GDP-növekedés mellett lényegében stagnált a munkaerőpiac, egyre látványosabbá váltak a strukturális feszültségek, ugrásszerűen nőtt azon vállalkozások száma, amelyek nem találtak megfelelő szakképzett munkaerőt, noha több tízezret is tudtak volna foglalkoztatni - jelentette ki Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára (képünkön). A korábban csak a fejlettebb régiókban tapasztalt szakmunkáshiány pedig országossá vált, egyúttal erősödtek a területi és a nemek közti egyenlőtlenségek is. A problémán nem tudott érdemben segíteni a foglalkoztatáspolitika sem, és a gazdasági növekedés beindulását követően vélhetően fölerősödnek ezek a tendenciák - ismerte el az államtitkár, hozzátéve: a szakképzés reformja érdekében tavaly elfogadott jogszabályváltozások már előrelépésnek számítanak és várhatóan három-négy év múlva lesz érezhető hatásuk.
További dilemma a kormány számára, hogy a munkavállalói mobilitást ösztönözze-e vagy inkább a hátrányos munkapiaci helyzetű térségek gazdaságának élénkítésére koncentráljon. Egyelőre a kettőt egyszerre próbálják megoldani, de Székely szerint hosszabb távon fontosabb a kistérségek fejlesztése. A részmunkaidős foglalkoztatás terjedése persze javíthatna a foglalkoztatási rátán, és mivel ennek már nincs adózási akadálya, várhatóan nő majd az így foglalkoztatottak aránya. Ehhez némi szemléletváltás is kell, korábban ugyanis a kormányzat is főként olyan hátrányos helyzetű csoportok esetében támogatta a részfoglalkoztatást és a távmunkát is, amelyek kevéssé kelendőek a munkapiacon - mondta a szakállamtitkár. A nyugat-európai tendenciákat vizsgálva egyértelműen a közösségi és a szociális foglalkoztatás támogatása lehet a megoldás az inaktívak, illetve a hátrányos munkapiaci helyzetű csoportok minél nagyobb arányú bevonásához - véli Székely Judit. Ezek a csoportok, a nők, valamint az 55-64 éves korosztály jelentik a munkaerőpiac tartalékát a következő években - állapítja meg az UniCredit és a Tárki kutatói által készített Európai társadalmi jelentés című, 2008-ban megjelent tanulmány.
A magyar iskolarendszer minősége jó, de az eredményességével már gondok vannak - mondta ki Fazekas Károly, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének igazgatója. A rendszerváltás óta egyre nyílik az olló a szakiskolát és a gimnáziumot, egyetemet végzettek munkaerő-piaci esélyei között. Emiatt a leendő munkavállalók képzettségének javítását célszerű volna már az általános iskolában elkezdeni, később ugyanis nehéz, sőt szinte lehetetlen az akkor elmulasztott tudást pótolni. Új pedagógiai módszertan mellett új tanügyigazgatásra is szükség lenne a lemorzsolódás csökkentése és az "iskolakasztosodás" megakadályozása érdekében, emellett alaposabban kellene ellenőrizni a tanártovábbképzésre költött pénzek hasznosulását, jelenleg ugyanis arról sem lehet adatot szerezni, hogy hányan vettek részt továbbképzéseken - állapította meg Lannert Judit, a Tárki-Tudok Zrt. vezérigazgatója. Ennek egyik eszköze lehetne rövid távon - az oktatási kerekasztal javaslata szerint - a kezdő pedagógusok bérének emelése, hosszabb távon pedig a pedagógusképzés reformja, valamint a képzések nemzetközi akkreditációjának bevezetése - mondta Fazekas. Fontosnak tartja a szakképzés színvonalának mielőbbi javítását is, de véleménye szerint a foglalkoztatottság növeléséhez szükség lenne a minimálbér megszüntetésére, a szociális támogatások rendszerének átalakítására is.
