Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Nem gondoltam volna pár évvel ezelőtt, hogy 2008-ban a bizonytalan foglalkoztatási formák lesz a téma - kezdte viccelődve beszédét egy munkaerőpiaci konferencián Klaus Dörre, a Friedrich Schiller Egyetem professzora. Németországban egyre inkább kiszorítják a bizonytalan foglalkoztatási formák - így a részmunkaidő, a távmunka, a határozott idejű munkaszerződés - az úgynevezett normál munkaviszonyt.
Ez a változás Magyarországon jóval rövidebb idő alatt következett be és sokkal több munkavállalót érintett. A gyors gazdasági-politikai átalakulás és privatizáció után, már a kilencvenes évek elején az álláshelyek negyede elveszett és ez nagyrészt a munkanélküliek helyett az inaktívak számát növelte - állapította meg Koltay Jenő, az MTA kutatási igazgatója. A munkahelyek zsugorodása több változással járt, ezek érintették a szociális ellátásokat, a szakszervezeti és munkáltatói autonómiát, a sztrájkjogot és a nem regisztrált munkavégzést.
A problémát az alulképzettek foglalkoztatása, mint a magyar foglalkoztatási szint meghatározó tényezője jelenti. A minimálbér gyors megduplázása és az alulképzettek magas aránya egyaránt megnehezíti a helyzetet. A német gazdaságban is nehézségeket okoz az uniós céloktól elmaradó foglalkoztatási szint, amelynek oka ott is elsősorban az alulképzettek munkaerőpiacról való kiszorulása. Koltay szerint a munkaidő növelésén és a munkapiac rugalmasabbá tételén kívül számos megoldás akad a probléma kezelésére - így például a részmunkaidős foglalkoztatás, a határozott idejű szerződések terjedése, az elbocsátás megkönnyítése, az alacsony bért kínáló munkahelyek segítése és az úgynevezett flexicurity. Az utóbbi a foglalkoztatásvédelem leépítését és a nagyvonalú munkanélküliségi ellátást jelenti, amely a dán példa nyomán főként alacsony munkanélküliség esetén előnyös - tette hozzá Koltay.
A bizonytalan foglalkoztatási formák kialakulásában közrejátszott a szakszervezetek szervezeti válsága, a decentralizált struktúra, a gyenge mobilizáció és a szervezési kampány hiánya. Magyarországon is létezik az üzemi tanács intézménye, amely német mintára jött létre, ám gyenge együttműködési jogokkal. Márpedig a bizonytalanság nagyon erős jelenség a társadalomban.
A rugalmas munkaviszony a nők számára megfelelő megoldás, többek közt a család és a gyermekvállalás miatt - mondta Dörre. A német gazdaságban egyre kevesebb embert alkalmaznak állandóra, inkább kölcsönzött munkaerőt vesznek igénybe, akik 30-50 százalékkal kevesebb pénzért többet dolgoznak, mint az állandó alkalmazottak. Általában korlátozott, kis csoportokról van szó, melyek továbbképzést sem igényelhetnek.
Nemzetenként eltérnek a bizonytalansági tényezők. A kutató szerint a nyugat-európai társadalmakban három forma jelent meg: az integráltak, a bizonytalanok és a leválasztottak. A bizonytalanság jellege megváltozott: mindennek rugalmasnak kell lennie, mert csak így lehet megőrizni az elért egzisztenciát. Dörre szerint válság esetén a bizonytalan foglalkoztatási formában élőké lesz a jövő, az ő munkájuk megszervezésére volna szükség. Létre kellene hozni egy másfajta foglalkoztatási rendszert, amely védi az állandó munkásokat, miközben elősegíti és szabályozza a rugalmas foglalkoztatási formákban dolgozók életét és munkáját is. Emellett fontos biztosítani a nemek közti egyenlőséget és az egyenlő munkáért egyenlő bér elvet is - mondta a német szakember.
